A gazdákat sújtó aszályról, a Békéscsaba zöldfelületein is egyre inkább érezhető csapadékhiányról és a megoldási lehetőségekről Hanó Miklóst kérdeztük, aki amellett, hogy Békéscsaba gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere, őstermelőként is gazdálkodik.
– A jelenlegi szárazság már messze túl megy azon a határon, amit gazdák saját erőből át tudnának hidalni. Milyen gyors támogatásra számíthatnak?
– A kormány segítséget nyújt a mezőgazdaság szereplőinek, és az öntözés fejlesztését is napirendre vette. Aszály veszélyhelyzeti operatív törzs jött létre, amely tervet dolgozott ki a károk mielőbbi enyhítésére. Az operatív törzs a gazdák hiteleire 2023 végéig moratóriumot rendelt el, a biztosítótársaságokat pedig kötelezte, hogy 14 napon belül fizessék ki az aszálykárokat. Emellett a kormány a takarmányszállításhoz 3 milliárd forintos keretet nyitott meg, és jelezte, itthon akarja tartani a megtermelt gabonát. Az élelmiszerellátás tehát nincs veszélyben, de a földek és persze a gazdák is megszenvedik a nagy szárazságot, hiszen sok vetőmag, vegyszer és munka ment veszendőbe. Mivel drága a takarmány, az állattartók is nehéz helyzetbe kerültek, de fontos, hogy az állatállományt fenntartsuk. Ráadásul ahol az állatok szerves trágyáját használják a gazdák, ott mélyebbre eresztenek gyökeret a növények és jobban tűrik a szárazságot, ezt magam is tapasztaltam.
– Mit lehet tenni azért, hogy a klímaváltozás negatív hatásai ellenére hosszú távon is legyen elegendő termés, elegendő élelmiszer itthon?
– Az utóbbi években valóban megfigyelhető, hogy egyre többször aszályos a nyár. Most annyira kevés csapadék esett, hogy az idei még ezek közül is kiemelkedik, néhány szakember szerint az évszázad aszálya pusztít most. Látható az is, hogy ott maradt meg például a kukorica, ahol nem vetették túl sűrűre, mert ott a kevés csapadékot kevesebb tőállomány szívta fel. Az is megfigyelhető, hogy ahol nagyon sokat műtrágyáztak, ott jobban kiégett a föld. A műtrágya akkor tud jól hasznosulni, ha van elég eső, ha viszont nincs, akkor az is csak éget. Ott tartunk tehát, hogy biztonságos gazdálkodást csak öntözéssel és szárazságtűrőbb növényekkel lehet megvalósítani. Magyarországon Békés megyében van a legnagyobb jó minőségű, összefüggő földterület, itt lehet a legjobb termést elérni, ha mielőbb kiépítjük az öntözőrendszereket és mindenre odafigyelünk.
– Békéscsaba zöld város, sok fával, füves területekkel, azonban a fű most kiszáradt, és vannak fák, amelyek már dobják le megsárgult leveleiket. Hogyan lehet javítani ezen a helyzeten?
– Néhány évvel ezelőtt megtörtént a szennyvízberuházás, jelenleg az utak, járdák javítása, építése folyik. Most pedig nagyon fontossá vált, hogy a csapadékvíz-elvezető rendszereket is mielőbb rendbe tegyük. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy közben ne vezessük ki a városból a vizet. Szintén nagyon fontos, hogy amikor nagy esők vannak, a lehulló csapadékot záportározókban gyűjtsük össze, hogy amikor szükséges, a korábban lehullott csapadékból, és ne az ivóvízből öntözzünk. Az elmúlt években komoly fatelepítés indult, azonban a kis facsemeték nem bírják ezt az óriási szárazságot. Ha csak a fa tövét öntözzük meg, a környezete hamar elszívja a vizet, mert az is teljesen száraz. A belvízelvezető, de egyben öntözésre is használható csatornák építését fel kell gyorsítani – nem szabad várni, most kell lépni, hogy Békéscsaba a klímaváltozás ellenére is zöld város maradjon. Jelenleg a külterületi csatorna-rendszereknek több tulajdonosuk van, érdemes lenne ezeket egységesíteni, egy kézben összefogni egy koncepció mentén, mert akkor lehet jól fejleszteni és karbantartani, akkor lehet szükség esetén egyre nagyobb területeket gazdaságosan öntözni a városban is. Tágabb kitekintésben az is lényeges, hogy a tavaszi nagy áradásokkor a folyóink vizeit is megtartsuk különböző tározók építésével, hiszen nagy szükségünk lehet rá később. Mindehhez állami és uniós támogatásra is szükség van.
