Még 1996-ban alapították a Csaba Lovas-Íjász Kört azzal a céllal, hogy a honfoglalás kori hagyományokat, az ősi kultúrát őrizze és a magyar íjászatot hungarikumként adja át a jövő generációjának. Az egyesület versenyeket is szokott rendezni, ahol az indulók olyan rekonstrukciós nyilakkal mérettetik meg magukat, amelyeket az ősi nomád népek is használtak.
Az egyesület elnöke elmondta, hogy a járványhelyzetben megpróbáltak minden követelménynek megfelelni, ezért az íjászok több szakaszban mérettethették meg magukat. Fabulya Attila hozzátette: az ország minden pontjáról érkeztek versenyzők, összesen 180-an.
– Ez még mindig nagyon jó szám, hiszen általában több mint kétszázötvenen szoktak Békéscsabára érkezni minden évben. A jelenlegi helyzetre való tekintettel megfelelő távolságtartással több fordulóban rendeztük meg a versenyt, de így is nagy öröm számunkra, hogy ennyien el tudtak jönni – fogalmazott. Hozzátette: a sportolóknak nem volt kötelező a maszk használata a verseny során.
A szervezők két kategóriát indítottak. Az egyikben hagyományos történelmi íjjal versenyeztek, olyannal, amivel a honfoglaló őseink lóhátról lőttek és amivel meghódították egész Európát. A másik számban modern vadász íjakkal versenyeztek, amelyeket a nevéből eredően vadászatra használtak. Alapvető elvárás volt az is, hogy minden íjhoz megfelelő viseletben versenyezzenek, ezzel megadva a tiszteletet a sportágnak, így előkerültek a honfoglalás kori öltözetek is.
Az íjászok a versenyen különleges célokra lőttek, előre megadott pontszámok alapján. Voltak klasszikus, kör alakú célok, amelyeknek a belseje ért a legtöbb pontot, illetve állatalakokra is lehetett lőni, utóbbiak azt mutatják be, hogy az íj egykor a vadászat hagyományos eszköze volt. A táblák tíz, nyolc és ötpontos találatokat értek, a 25 célos verseny során pedig mindenki 75 lövést adhatott le.