Hagyományok őrzői: Békés megyeiek népszerűsítik a hortobágyi karikás ostort

2019. június 11. 16:48 | Varga Diána

Ha egy filmes és egy ostorkészítő találkozik, abból nem következik értelemszerűen, hogy kapcsolódási pontként mozgókép készül. Mégis így történt ez Szőke Péter, a Guzsalyas Egyesület vezetője és Simonfi Gábor rendező, zenész esetében. A két gyulai férfit nem más, mint a karikás ostor és a hagyományőrzés sarkallta közös munkára.

Az ostorkészítőként ismert Szőke Péter karikások iránti szeretete gyermekkoráig nyúlik vissza. Egyszer nagyapjától ostort kapott ajándékba, de nagy hatással volt rá a Tenkes kapitánya című tévéfilm és a Szegény gazdagok is, így az ostorcsattogtatás a gyermeki játékok részévé vált. Később lovasíjászkodni kezdett, de abból kiábrándulva megmaradt a csikósok és pásztorok iránti vonzalma. Később kezdett el komolyabban érdeklődni a karikások iránt: egészen a Hortobágyig kellett mennie ahhoz, hogy előbb megjavíttassa barátjától kapott, szétbomlott ostorát, majd mesterére találjon Szabó Gábor személyében egy hídi vásár alkalmával. Az első, saját kézzel készített karikással hazatérve támadt az ötlet, miszerint honlapot szentelne szenvedélyének. Először Biatorbágyon, Varga József gyűjteményét fényképezte le, ez adta az oldal gerincét, majd később más tájegységek ostorai is bekerültek az online gyűjteménybe.

Tavaly az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztályának pályázatán a népi kultúra népszerűsítését folytató Gyuzsalyas Egyesület egymillió forintot nyert a kulturális örökségnek számító hortobágyi karikás ostor megismertetésére. Itt lépett a képbe Simonfi Gábor reklámfilmrendező és zenész. A két, gyulai származású férfi már korábban is ismerte egymást, emellett Szőke Péter szereplője volt Simonfi Gábor zenekara, a Citerion egyik klipjének. A dal egyébként szerepel a karikásról szóló filmben is.

 

 

– Minden film kihívás. Először kutatómunkával kezdtem, majd tőmondatokban leírtam a munkafázisokat, mert az a fajta filmes vagyok, aki elképzeli, látja maga előtt, hogy milyen lesz az anyag. Megírtam a forgatókönyvet, kitaláltam, hogy menjünk ki a Hortobágyra, hogy tegyünk a filmbe napfelkeltét, csikósokat, kitaláltuk, hogy mennyi legyen az időkeret – foglalta össze a forgatás lépéseit a filmes. – Nagyon jó élmény volt számomra találkozni a csikósokkal, akik a mai napig egyszerű emberek – a szó szoros, jó értelmében –, olyan volt az egész, mint egy időutazás – tette hozzá Simonfi Gábor.

A hortobágyi pusztán rögzített film – melyet a 2020-as Folk Fest-en is bemutatnak majd – egyes részei fél évig készültek; a narrátor Lischka Gábor. A szereplők közt találjuk Bordás Ádámot, aki a film alatt a ménest hajtja, míg az ostorkészítést ábrázoló jelenetek alatt a Pusztai Állatpark két munkatársa: Juhász Imre, illetve Szabó Sándor – Szőke Péter mestere, Szabó Gábor fia – látható.

 

 

– A munkát a kis-sáréti karikás ostor népszerűsítésével szeretnénk folytatni. Ismét megjelent egy pályázat, amelyen szeretnénk elindulni. A kiírt keret is jóval nagyobb a tavalyinál, ezért olyan kiadványt jelentetnénk meg, amelyben a kis-sárréti ostorok fotói és adatai szerepelnének – avatott be a további tervekbe Szőke Péter. – A gyűjteményben Harangozó Imre tanár, néprajzkutató írásai is megjelennének, aki még tudott beszélni idős pásztorokkal az 1980-as években, illetve a néprajzkutató dr. S. Kovács Ilona írásait is kiadnánk. Szintén készülne egy, a tájat és a kis-sárréti ostort bemutató film is – összegzett a Gyuzsalyas Egyesület elnöke.

A kis-sárréti karikás ostor bemutatását azért is tartják fontosnak, mert ez az eszköz csak erre a tájegységre jellemző és szinte mindenben eltér hortobágyi társától. Szőke Péter ide sorolta, hogy a hortobágyi karikás nyelén 48 darab pillangó található, ezzel szemben a kis-sárrétire nyolcasával 155-160 pillangót kötöztek. A nyél formája és hossza is eltér, előbbin csak annak alsó részét díszítették, míg a másiknál nemcsak ezt a részt, de a bőrdíszek és a pillangók közötti szakaszt is szépítették szaruberakással vagy csontlemezekkel. Ennek az ostornak a kialakulása valószínűleg annak a tizenkét pásztornak köszönhető, akik Nagygyantén tevékenykedtek 1928-ban. A néprajzi kutatások azt is rögzítik, hogy ennek a kultúrának Békéscsaba is részese volt, a Gerlán dolgozó kanász, Hégely Mihály három nyáron át készített ilyen karikás ostort, ezt az eszközt a Munkácsy Mihály Múzeumban őrzik.

 

Részlet a Hortobágyi karikás ostor című filmből. Forrás: youtube/Simonfi Gábor

 

Az egyesület jelenleg is azon dolgozik, hogy a népi eszközt beemeljék az értéktárakba. Nemrég a dobozi vette fel értékei közé, de hosszútávú cél, hogy a kis-sárréti karikás a Békés megyei, majd a Magyar Értéktár részévé váljon.

 

A hortobágyi karikás ostorról szóló filmet a 7.TV is műsorára tűzte, amelyet minden nap este, az Aktuális után, 19.40-kor tekinthetnek meg!

További programok »

Kultúra

MOST - az 50 éves Gyulai Iskola legújabb alkotásai

Az 50 éves Gyulai Művésztelep reprezentatív tárlatával folytatódik a Kohán Képtár időszaki kiállításainak sora. A szeptember 21-én megnyíló tárlaton az egyik legrégebb óta, folyamatosan működő nyári művésztábor alkotói mutatkoznak be.
14:32
FEL