A Letétetett – bevégeztetett című kiállítás a gyulai Almássy-kastélyban azoknak a hősöknek állít emléket, akik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során egy olyan nemzeti ügyért harcoltak, mely eredményeként polgári és újra szabad magyar hazát teremtettek meg honfitársaik számára. A kiállításon a kivégzett tisztek kardjai, személyes tárgyai is láthatóak.
Gyulán, az Almássy kastély előtt tette le a 13 aradi vértanúból tíz a fegyvert és innen indult el utolsó előtti útjára, Aradra. Mindezt nemcsak hallhatta, hanem láthatta is a közönség. A színészek előadásában az is szerepelt, ahogyan a tisztek bedobták a kastély egyik ablakán az oldalkardjukat. S jelenet szólt arról is, hogyan búcsúzott Damjanich a feleségétől.
Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármester felidézte, hogyan fogtak össze a gyulaiak a honvéd tisztekért. Mint mondta, 1849-ben a város lakossága alig volt több 12 ezer embernél. Az 1400 honvédtiszt mindegyike szállást kapott mégis. Alig volt zsellérház is, amelynek vendége ne lett volna. Az előkelő honvédtisztek a belvárosi házakban szálltak meg. A gyulaiak ráadásul élelmiszert és ruhát csomagoltak a tiszteknek, pedig nekik sem volt mit felvenni és mit enni. Akkor még hittek benne, minden jóra fordul. De az 1400 hondvéd tiszt egyike sem járt jól. A vezetőket kivégezték, ez alól csak Lenkey jános volt kivétel, aki megőrült a per alatt. Az alacsonyabb rangú katonákat börtönbe vetették az osztrákok.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere földet hozott Aradról. Azt a földet, amelyen a Gyuláról indult vértanúk életüket vesztették a bitófán. Mint mondta, az aradiak kötelességüknek érzik, hogy emlékezenek. S Gyula sem felejti, erre szolgál az Almássy-kastélyban nyílt kiállítás, amelyen a tisztek személyes tárgyait, kardjait, zubbonyának gombjait is bemutatják. Az interaktív kiállítás fél évig látogatható.
