Az ülésen Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, a helyi hálózatot a Gyulai Közüzemi Kft. üzemelteti, kivéve az úgynevezett városerdei részt. Így Gyula városának mindössze 0,0037 százalékos tulajdoni hányadot megtestesítő 10 darab, egyenként 4600 forint névértékű részvénye van az Alföldvíz Zrt-ben. A jogelőd Békés Megyei Regionális Vízellátó rendszerben Gyulának 7/10.000 arányú osztatlan közös tulajdonosi részesedése van. A víziközmű vagyonelemek értéke csaknem bruttó 33 millió forint.
Görgényi Ernő úgy fogalmazott, "az a legracionálisabb megoldás", hogy ezt térítésmentesen átadják az államnak, így sem az üzemeltetéshez, sem a veszteségrendezéshez nem kell a városnak hozzájárulnia. A jelen lévő 11 képviselő 10 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot. A képviselők ugyanilyen arányban határoztak arról is, hogy a tulajdonrész átadásával részt kívánnak venni az integrációs programban.
Az Alföldvíz Zrt.-ben legnagyobb tulajdoni hányaddal (32,8 százalékkal) rendelkező Békéscsabán csütörtök délután rendkívüli, zártkörű közgyűlésen tárgyalják ugyanezt a kérdést. Orosházán decemberben nyílt ülésen határoztak a 4,1 százalékos részesedés térítésmentes állami átadásáról.
A gyulai önkormányzat honlapján elérhető előterjesztés szerint az Alföldvíz, a Nemzeti Vízművek Zrt. (NV) és az önkormányzatok képviselőiből álló úgynevezett Projekt Irányító Bizottság nyár végén megbízást adott a Pons Válságkezelő Kft.-nek az Alföldvíz átvilágítására, amellyel október végére elkészültek.
Az MTI információi szerint valamennyi tulajdonos önkormányzat kapott egy a lehetséges állami integrációról szóló "felmérést", amelyet megválaszolt; ez alapján készítettek számukra egy előterjesztés-tervezetet, amelyet mindenkinek saját képviselő-testülete elé kell vinni január 31-ig. Az állam a társaságban az eddigi 28,6 százalékkal szemben minimum 75+1 százalékos tulajdoni részarányt kíván szerezni, így "lehetősége nyílik a társaság strukturális átalakítására, valamint gazdasági modellváltásra, ezzel biztosítva a társaság jövőbeni gazdaságos működését" - olvasható az integrációs programról az előterjesztés mellékletei között. Ott szerepel az is, hogy az Alföldvíz "tőkerendezésére 2,65 milliárd forint forrásbevonás javasolt".
Az Alföldvíz augusztus 10-ei közgyűlésén a tulajdonos önkormányzatok többsége úgy határozott, hogy induljon meg az egyeztetési folyamat, "amely megalapozhatja a szolgáltató részvételét a koordinált integrációs programban, és a társaság tulajdonosainak víziközművagyon - állam részére történő - átadására vonatkozó későbbi döntéseit" - számolt be akkor az NV.
A mintegy 1200 munkavállalót foglalkoztató Alföldvíz Zrt. Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékben, 131 településen lát el víziközmű szolgáltatási feladatokat, 541 ezer ember ellátását biztosítva.
A társaságnál 2017 nyarán tervezték, hogy többségi állami tulajdonba kerülnek, ám az akkori, június végi közgyűlésen az állam részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. visszavonta 1 milliárd 700 millió forintos tőkeemelési szándékát.
Az Alföldvíz Zrt. 2020 januárban 1,713 milliárd forintos alaptőke-emelési kéréssel fordult a tulajdonos önkormányzatok felé a működéshez szükséges forrás megteremtése érdekében, ám a kérést forrás hiányában a tagok elutasították. Magyarország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltatójának 2019-es üzemi eredménye 647,8 millió forint veszteség; az adózott eredmény mínusz 2,7 milliárd forint volt.
2020 év végén az állam több mint 602 millió forintos többletforrást biztosított a békéscsabai önkormányzaton keresztül a cégnek, amelyet részben béremelésre, részben veszteségrendezésre fordíthatott.
Forrás: MTI
