Az ünnepi programok az Erkel Ferenc Emlékházban a Himnusz zeneszerzőjének a szülőházában kezdődtek, ahol koszorúkat helyeztek el a megemlékezők. Az esemény a városháza dísztermében folytatódott, ahol Görgényi Ernő polgármester ünnepi beszéde után az Erkel Ferenc Művészeti Ösztöndíjat adták át. Az emlékprogramot egy hangverseny is színesítette, ahol a zeneszerzőhöz köthető művek hangzottak el, például a Bánk bán című háromfelvonásos operájából.
— Erkel Ferenc a magyar kultúra állócsillaga. Már életében is osztatlan elismerés övezte itt Gyulán, és a nemzet is a szívébe zárta. Érdekes adalék ehhez az, hogy már életében, 1888-ban egészalakos szobrot emeltek róla, amely az Operaház homlokzatán a mai napig is látszódik. Az is jól illusztrálja az ő pozícióját a magyar kultúrában, hogy bár a XX. század rendkívül viharos történelme során az emlékezetpolitika rengeteget változott, ennek viharai eredményeként sok közterületi szobrot eltávolítottak, ledöntöttek, újakat létesítettek, azonban Gyulán Erkel Ferenc szobra, a róla elnevezett téren 1896 óta ugyanazon a helyen áll és a gyulaiak szívében ugyanazt a nagyon fontos helyet foglalja el a mai napig, a magyar Himnusz zeneszerzője, a magyar nemzeti opera megteremtője, ezért ünnepeljük ebben az évben is őt – fogalmazott a polgármester.
A neves zeneszerző szellemi hagyatékának őrzésére több mint három évtizeddel ezelőtt alakult meg az Erkel társaság, amelyet 2012 óta kései leszármazottja, Somogyváry Ákos karnagy vezet, aki kiemelte, hogy a társaságuk legfőbb feladatának azt tekinti, hogy a műveit, az emlékhelyeket és a teljes Erkel kultuszt nemcsak a szülővárosában, hanem az egész országban ápolják és az utókor számára megtartsák.
– 1844-ban, azaz 180 esztendeje a legszebb, vagy szakmai szempontból a legintenzívebb éve volt a „mesternek”, egyrészt a Hunyadi László opera akkor keletkezett, másrészt pedig az azóta is minden magyar által énekelt Himnusz is. Másfelől pedig néhány hete, hogy 140 éve nyílt meg a Magyar Királyi Operaház, ami ma Magyar Állami Operaházként működik és aminek az egyik vezető egyénisége, megalapozója volt Erkel Ferenc. Talán ezek az évszámok is jól jelzik azt, hogy mekkora kincs a magyar kultúra életében a zeneszerző – tette hozzá a társaság elnöke.
Idén az Erkel Ferenc nevével fémjelzett ösztöndíjat Balázs Márk, a Gál Ferenc Egyetem Vántus István Zeneművészeti Szakgimnázium zongora tagozatos 12. osztályos tanulója vehette át, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szeretne továbbtanulni, majd később oktató lenni.
– Óvodás korom óta zongorán játszom, mindig is ez érdekelt a legjobban. Az elején még magántanárokhoz járattak, aztán beírattak ide Gyulára, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolába. Igazából egyértelmű volt nekem a zenei pálya, nem is gondolkodtam sose semmi máson, mindig is a zene volt az egyetlen tervem. Csináltam a dolgomat, jártam versenyekre több-kevesebb sikerrel és őszintén nagyon örülök, hogy ezt az ösztöndíjat kiérdemelhettem – összegezte Balázs Márk.
Az Erkel Ferenc születésének 214. évfordulójára rendezett megemlékezés ünnepi hangversennyel zárult, ahol Fahidi Patrícia hegedűn, Balog Endre csellón és Gál Csaba zongorán adta elő Erkel Ferenc leghíresebb műveit.
Galéria
