Erkel Ferenc Gyulán született 1810-ben, ennek tiszteletére állították fel emlékművét a róla elnevezett téren, amely Kallós Ede alkotása. A szobrász az elkészült művel a világmindenséget a kör szimbolikán keresztül jelenítette meg és a glóriát is bele álmodta a kompozícióba. Bozó András építész tervei alapján egy versenyzongora alakját ölti magára, amit egy angyal vigyáz. A szobor körüli gránitburkolatot tizenhat szegmensre osztották fel.
- A Himnusz kottája négy sorból áll, soronként négy ütemből, összesen tizenhat ütemosztó van benne. A burkolatba világító kockaelemek kerültek, amelyek a kottát jelenítik meg. Ezt Himnusz-csillagképnek nevezték el, mert a hangjegyek éjszakánként csillagképként ragyogják körül Erkelt – fogalmazott Görgényi Ernő polgármester.
Erkel Ferenc amellett, hogy létrehozta az első hivatásos szimfonikus együttest, a 19. századi magyar zenekultúra megalapozója és éltetője, a nemzeti opera megalkotója volt. A művész szépunokája igazi hittel viszi tovább a mester örökül hagyott kincsét.
- Én magam tanár vagyok, zenét is tanítok, most már több mint 30 éve. Az órákon is próbálom a magyar népzenét, a magyar zeneszerzők műveit picit átadni valamilyen módon, mert a léleknek szüksége van a táplálkozásra a művészetek által, így a zene által is – hangsúlyozta Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
A márvány sakkasztal mellett egy piros virágú gesztenyefát ültettek el a téren, ezzel is szimbolizálva a művész örökérvényű hagyatékát.
