Gulyás Gergely elmondta, hogy a tegnap volt a kormány idei első ülése, ahol számos fontos ügyet tárgyaltak. Ezek közül elsőként az uniós helyzetértékelést emelte ki.
– A kormány üdvözli, hogy a tavaly év végén létrejött megállapodásnak megfelelően európai uniós pénzek érkeznek Magyarországra. Már korábban tárgyaltunk arról, hogy az igazságszolgáltatást érintő – szerintünk egyébként indokolatlan – módosítások közül melyeket kell elfogadni ahhoz, hogy az unió is belássa, hogy a magyar jogszabályok szavatolják az igazságszolgáltatás függetlenségét, amit egyébként korábban nem kérdőjelezett meg senki – kezdte Gulyás Gergely.
„A kormány csak olyan ügyekben hajlandó megállapodást kötni az unióval, amely nem árt az országnak”
A miniszter megjegyezte: a módosítások után kellett még fél év, hogy az Európai Bizottság belássa azt, amit egyébként korábban már jóváhagyott, de végül a források egy részét felszabadította, azok érkeznek is Magyarországra.
– Ami a további uniós forrásokat illeti, a tegnapi európai parlamenti vitában világos képet kaphattak a jelenlegi helyzetről azok is, akik eddig megkérdőjeleztélk az álláspontunkat. A vita nemcsak azt tartalmazta, hogy az Európai Bizottság elismeri azokat a lépéseket, amelyeket a magyar kormány elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségéért tett, hanem azt is, hogy a további uniós források kifizetését a bizottság elnöke az LMBTQ ügyekben történő előrelépéstől, valamint a migrációs ügyekben történő változtatástól tette függővé – emelte ki Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ezek olyan ügyek, amelyekben a magyar emberek népszavazáson egyértelműen kinyilvánították, hogy ők szeretnék meghatározni, kivel akarnak együtt élni és kivel nem, illetve hogy fontosnak tartják a gyermekeket megvédeni a LMBTQ propagandától.
Ahogy a miniszter fogalmazott: csak olyan ügyekben hajlandó megállapodást kötni a kormány, amely nem árt az országnak, de olyanokban nem, amelyekről az emberek egyértelműen elmondták a véleményüket, amelyre nemet mondtak.
Több lépésben emelkedik a pedagógusok bére
– Bár a magyar baloldal minden megtett ellene, nem tudta megakadályozni, hogy a pedagógusok béremeléséhez szükséges uniós források végül rendelkezésre álljanak. Korábbi ígéretünknek megfelelően ebben most nagyot tudunk előrelépni, amelyhez segítséget jelentenek az uniótól nekünk járó források – fogalmazott Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ezek a források valójában a mi pénzeink.
A miniszter hangsúlyozta: vállalták, hogy 2030-ig a pedagógusok bére eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát, ami azt jelenti, hogy mintegy 6000 milliárd forintba kerül a béremelése, amelyből 1,77 milliárd eurót biztosít az Európai Bizottság.
Mint mondta, februárban már a 32,2 százalékkal megemelt bérüket kapják a tanárok, óvónők, szakképzésben dolgozók. Ami a továbbiakat illeti, a tekintetben közölte: lényegében megduplázzák a pedagógusok bérét ebben a ciklusban.
– 672 416 az idei évi pedagógus átlagbér, jövőre további 21 százalékos emelés várható, ami azt jelenti, hogy 2025-ben több mint 812 000 forint lesz a pedagógusok átlagbére, 2026-ban pedig eléri a 880 000 forintot – emelte ki Gulyás Gergely.
Márciustól 20 százalékkal emelkedik a szakápolók bére
A miniszter beszélt arról is, hogy jelenleg az orvosok átlagos bére 2,2 millió forint, a szakápolókét pedig 595 ezer forint. Az európai gyakorlatnak megfelelően a szakápolók bére az orvosok bérének 37 százalékát kell, hogy elérje, éppen ezért a szakápolók bérét márciustól újabb 20 százalékkal emelik, így az 715 ezer forint lesz.
A nyugdíjakkal kapcsolatban Gulyás Gergely megjegyezte, hogy reményeik szerint az idei 6 százalékos emelés magasabb, mint amilyen az infláció lesz.
Megemlítette azt is, hogy átlagosan 79 500 forinttal emelkedett a rendvédelmi dolgozók bére a múlt évi 116 ezer forintos emelés után, továbbá nőttek a családtámogatások is.
Lezárult a nemzeti konzultáció
Szentkirályi Alexandra beszámolt arról, hogy 1 518 455-en töltötték ki a nemzeti konzultációt, 84 százalékuk postán küldte el azt. A szóvivő köszönetet mondott mindazoknak, akik éltek ezzel a lehetőséggel, és hangsúlyozta: míg más uniós országok nem kérték ki az állampolgárok véleményét az igen fontos ügyekben, addig Magyarország igen, hogy ennek megfelelően tudja képviselni az állampolgárokat fontos kérdésekben.
