Gulyás Gergely elmondta, a tegnapi, több mint 12 órás kormányülésen hosszan tárgyaltak a brüsszeli helyzetről. A két legfőbb kérdés, amelyről ott jelenleg vita van, az az Európai Unió költségvetésének a módosítása, valamint Ukrajna uniós csatlakozása.
– Úgy látjuk, hogy mindkét ügy előkészítetlen, nincs világos indokolása annak, hogy miért szükséges a költségvetés módosítása, annak milyen hatása lehet. Továbbá, hogy miért akarja úgy módosítani a költségvetést az unió, ha azt nem hajtja végre. Magyarországtól és Lengyelországtól például a bizottság továbbra is jogellenesen tagadja meg a nekünk járó európai uniós forrásokat – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy az ígérgetésekben nem hisznek.
„Ukrajna nem felel meg az uniós csatlakozással kapcsolatos tárgyalások elkezdéséhez”
Gulyás Gergely Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásával kapcsolatban kiemelte: az Európai Bizottság előkészítő anyagában még a bizottság sem állítja, hogy jelenleg az ország megfelelne a csatlakozással kapcsolatos tárgyalások megkezdéséhez. Rengeteg a bizonytalansági tényező, ilyen egyebek mellett a terület és a lakosságszám, ráadásul azt sem tudni, mit jelente a csatlakozásuk az Európai Uniónak.
– Így Magyarország nem tud hozzájárulni a közös döntéshez. Nehezményezzük továbbá azt a kettős mércét, amelyet a bizottság az Ukrajnánál jóval felkészültebb Észak-Balkán államokkal szemben alkalmaz. Itt már a csatlakozásról kellene beszélni, de a tárgyalások nem haladnak, vagy meg sem kezdődtek – fejtette ki Gulyás Gergely.
Ha egy tagállam nem ért egyet a többiekkel, nem születik közös döntés
A miniszter hangsúlyozta, hogy vétójoggal senki nem él, annak intézményét az uniós szerződések nem ismerik. Közös döntések születnek, ha egy tagállam nem ért egyet a többiek véleményével, akkor a közös döntés nem születik meg.
– Mi ezekben a lehető legdemokratikusabb megoldást választottuk, a választópolgárokhoz fordultunk. A nemzeti konzultáció kérdései között van olyan is, amellyel Ukrajna uniós csatlakozását illetően foglalhatnak állást a polgárok. Az javasoljuk a többi uniós országnak is, hogy ne tartsanak a saját állampolgáraik véleményétől, kérdezzék meg őket – szögezte le.
A mostani kamatszint mellett is indokolt a kamatstop
A kormány a szerdai ülésén döntést hozott a kamatstopokról. Gulyás Gergely hangsúlyozta: kiemelt fontosságú, hogy a lakosságot megvédjék a magas kamatoktól.
– A járvány, majd a háborús helyzet és az erre adott hibás brüsszeli válaszok következtében olyan helyzet alakult ki, amelynek következtében a hitelkamatok és a jegybanki alapkamatok drasztikusan megnőttek. Örülünk, hogy ma már ezek a kamatok csökkennek, azonban még a mostani kamatszint mellett is indokolt, hogy megvédjük ettől a családokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv). A kkv-k kamatstopját április 1-jéig, a lakossági kamatstopot, valamint a diákhitel kamattámogatását július 1-jéig hosszabbítjuk meg – emelte ki a miniszter.
A magyar gazdaság jövője a zöld energia
A miniszter közölte továbbá: a kormány elkötelezett abban, hogy a családok, vállalkozások minél több zöld energiát termeljenek és tároljanak. Ennek érdekében már korábban is hoztak fontos döntéseket.
– Meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaság jövője a zöld energia és ez nem oldható meg tárolási kapacitás nélkül, hisz a termelés és a felhasználás időszaka nem feltétlenül esik egybe – folytatta.
Gulyás Gergely hozzátette: a lakosság számára 70 milliárd forint értékben írtak ki pályázatot napelemre és tárolásra, most pedig ezt a programot a vállalkozásokra is kiterjesztik, számukra rövidesen kiírják a pályázatot, amelyre 2024. február 5-éig lehet majd jelentkezni. A fejlesztés megvalósítására két évük lesz a vállalkozóknak.
