– Az edző bácsi szíve mennyire fáj, amikor elbúcsúzik egy ígéretes tanítványtól?
– Nagyon… Amikor Tóth Hajni elment, valóban megszakadt a szívem. Túlzás lenne azt állítani, hogy már megszoktam, mert ezt nem lehet. Idővel elfogadtam, hogy békéscsabai edzőként ezzel együtt kell, hogy éljek. Noha nekem is volt lehetőségem, amikor elmehettem volna Pestre vagy külföldre dolgozni, de valahogy ez sosem vonzott.
– Át lehetne keresztelni Békést – Utánpótlás megyére. Kinevelitek a gyerekeket, akik idővel lehet, hogy átigazolnak és a babérokat a nagyobb egyesületek aratják le. Majd az életrajzukban legfeljebb lesz egy mondat a klubjukról.
– Jobb esetben. Hajni története épp egy ellentétes példa: kötődik a szülővárosához, a nevelő klubjához és engem is rendszeresen megemlít. Ugyanis olyan kapcsolatban váltunk el, amelyre úgy tűnik, szívesen emlékszik vissza.
– Azt tudom, hogy például Egerben, Szolnokon vannak válogatott pólósok. Vajon az első komoly indok a költözéshez a megfelelő iskola hiánya lenne?
– Ez nem az első, hanem az egyetlen. A tanítványaim jelentős része azért megy el, mert az egyetemi tanulmányukat eredendően Budapesten akarják folytatni. Ráadásul a fővárosi kluboknál szükségük van rájuk, így örömmel leigazolják őket.
– Nem maradhatnak csabai színekben?
– Bohus Réka a mai napig nálunk van leigazolva. Ellenben a pesti klubok is minőségi utánpótlás-hiányban szenvednek, tehát nekik is szükségük van a vidékről felköltöző, leendő egyetemista versenyzőkre. Ráadásul, ha valaki leigazol egy klubhoz, akkor sokkal több lehetőséget kap: számítanak rá, utaztatják, megkapja a megfelelő felszereléseket stb.
– Épp Hajni mesélte egyszer, hogy amíg Csabán edzett, addig a kis „cuki Hajnika” volt, majd amikor egy nagyobb klubba került, már kvázi riválisként kezelték.
– Jelenleg a női párbajtőrben lényegesen kisebb a konkurencia – ilyen szempontból Kingával jól jártak. Zsombor esete viszont más, mert a Honvédnél ott van Siklósi Gergely, a riválisa. Mivel azonban ő is vidéki származású, így ugyanazt az utat járta be, mint Zsombi, ráadásul rövid időn belül egy egész jó kapcsolat alakult ki közöttük.
A párbajtőrözők hat keretedzőjéből egytelenegy pesti, a többiek vidékiek. Mindenki versenyzőként került Pestre, mondhatni a vidékiek kivívták Pesten a maguk helyét.
Visszatérve beszélgetésünk elejére, nyilván figyelemmel kísérem a tanítványaim pályafutását. Az Európa-bajnokságra most is úgy megyek ki, hogy Zsombor versenyét meg tudjam nézni. Ha tudok, segítek; illetve ha hazajön, akkor iskolázunk is. Hajnival, Rékával is így volt. Marad a jó kapcsolat, amely valamilyen szinten változik. Ahogy a szülő elengedi a gyermekeit, én ugyanilyen fájó, de mégis reménykedő és örömteli szívvel válok el tőlük, mert tudom, hogy jó helyre kerültek.
(Tóth Hajnit szerdán választották be Békéscsaba Halhatatlan Sportcsillagai közé.)
