Hogy mi a titulusom? Írd azt, hogy segítő vagyok, abban minden benne van – válaszolta Galambosné Varjú Blanka szerdán este Békéscsabán, a Csabagyöngyében, a hetvenedik születésnapjára rendezett playback színházi előadás előtt, amikor arról faggattam, mit írjak a neve mellé: mentálhigiénés szakember, családterapeuta, pszichodráma vezető vagy esetleg valami mást.
Ez a szerda este és ez a playback színházi előadás más volt, mint a többi. A playback előadások úgy zajlanak, hogy egy vagy több mesélő elmond az életéből egy-egy történetet, amit a játszók az érzések mentén, különböző technikákkal visszatükröznek neki. Vannak olyan alkalmak, amikor a közönségből mesél az, aki erre indíttatást érez, de vannak olyanok is, amikor egy-egy ember élete kerül a középpontba. Ezúttal a főszereplő a most 70 éves Galambosné Varjú Blanka volt, aki a Sorsfonó Társulat tagjaként már számos ember érzéseit adta vissza hitelesen.
Novák Magdolna: Az ő történeteiben megláthatjuk, hogyan születik a segítő
Mint azt Novák Magdolna mentálhigiénés szakember, a Sorsfonó Önismereti Egyesület vezetője elmondta, az egyesület egyik legfontosabb célja az életvezetési tudatosság segítése, a képességfejlesztés, készségfejlesztés, ezt pedig leginkább a playback színházi műfaj kereteiben művelik. Galambosné Varjú Blanka pedig az egyesület alapító vezetőségi tagja.
– Nyolc éve rendezünk előadásokat, kezdetben a Változatok önmagunkra, később az Emberközelben című sorozat keretében. Ezekre az előadásokra olyan ismert, békéscsabai embereket hívtunk meg, akiket sokan a példaképüknek tekintenek. Az ő életük mentén, az ő életük történeteiből csipegetve ismerkedtünk azzal, hogyan lettek azzá, amik. Amikor eldöntöttük, hogy ennek a sorozatnak vége lesz, és kicsit nyitottabbá tesszük az előadásokat, akkor jött az ötlet, hogy Blanka is kapjon egy játékot. Ez találkozott azzal, hogy titokban elkezdtük szervezni Blanka 70. születésnapját. Örülök annak, hogy az ő történetei kapcsán megláthatjuk, hogyan születik a segítő.
Blanka: Mindaz a pokoljárás és Mennyország, amiben részem volt, a kincsestáram lett
Az este folyamán Galambosné Varjú Blanka elmesélte, hogy élete első 18 évében olyan pokoljárásban volt része, ami hatalmas alap volt ahhoz, hogy egyszer majd, felnőttként jó segítő legyen. A közönség megtudhatta, hogy születésétől kezdve, az akkoriban működő bentlakásos bölcsődétől, édesapja elhurcolásán át a kitaszítottságig mennyi mindent megélt. Elmesélte, milyen volt számára népművelőként a kezdet, milyen volt az az időszak, amikor a békéscsabai családsegítőt vezette, milyen volt segítővé válnia, és hogy hány, de hány próba elé állította és állítja még ma is a sors – a playbackesek pedig igyekeztek mindezt az érzések mentén, sűrítve visszatükrözni, megmutatni.
Blanka elmondta azt is, honnan jön a motiváció, az erő, hogy mindig megújuljon, mindig meglássa az új utakat maga körül, és el is induljon rajtuk.
– A betegségeim mindig átgondolásra késztetnek. 1999-ben úgy nézett ki, hogy mindennek vége… Aztán felálltam, és a segítőim, Szabóné dr. Kállai Klára és dr. Túry Ferenc azt mondták: te akkora tudást elsajátítottál már, hogy az nem maradhat csak a tiéd. A segítségükkel olyan füzetet készítettem, amely a párkapcsolattól a babaváráson át sok mindenről szólt. 2001. május 2-án újból elindultam, úgy fogalmaznék: újraszülettem. Mindaz a pokoljárás és mindaz a Mennyország, amiben részem volt, egy kincsestár lett számomra. Úgy gondolom, főnix madárként váltam segítővé, aki mindig a saját hamvaiból, fájdalmaiból építi fel az újabb és újabb önmagát. Mindezek során megtanultam tisztelni, és ítélkezés nélkül elfogadni a bajban lévő embert. Tudom azt is, hol vannak a határaim, így ha nem tudok segíteni, máshová irányítom a segítséget kérőt – fogalmazott Galambosné Varjú Blanka.
Blanka 70 éves. A családja a hétvégén ünnepelte meg, szerdán este segítők, barátok, kollégák és sok-sok olyan ember köszöntötte a playback színházi előadáson és azután, akiknek az ő útmutatásával sikerült kibogozniuk életük összekuszálódott szálait.
