Ahogy melegszik az idő, úgy válik egyre csábítóbbá sokak számára a strandolás. Békés megye nem bővelkedik szabad strandokban, a fürdőzésre ki nem jelölt helyek pedig számos veszélyt rejthetnek magukban. Ahogy elindult az idei strandszezon, országszerte hallhatunk katasztrófákról. Az Országos Mentőszolgálat Békéscsabai Mentőállomásának vezető mentőtisztjét kérdeztük arról, hogyan előzhetjük meg a baleseteket, illetve mit tegyünk vagy éppen ne tegyünk, ha bajba jutottat látunk. Kárász László elmondta, hogy baleset minden korosztályt érhet: a gyerekek még nem tudják felmérni a veszély mértékét; a felnőttek befolyásolt tudatállapottal rendelkezhetnek, például gyógyszer vagy alkohol hatására; az idősek pedig általában egyéb rosszullét következtében esnek a vízbe. A szakember szerint az első és legfontosabb a balesetek megelőzése.
– Azokon a helyeken, ahol tilos az úszás, ott ezt vegyük figyelembe! A vadvizek és a folyóvizek mindig magukban hordozzák a veszélyt, hiszen különböző örvények, a hőmérséklet hirtelen változása nehezíteni tudja még a jó úszók teljesítőképességét is.
Kárász László arra is felhívta a figyelmet, hogy különbséget kell tenni úszás tudás és vízbiztonság között. Utóbbi azt jelenti, hogy a megváltozott körülményekhez jól tud alkalmazkodni a szervezet.
– Sokan felül tudják becsülni a teljesítőképességüket, az erejüket, és emiatt alakulnak ki különböző tragédiák, hogy például nem tudnak átúszni a túloldalra. Megijednek a sodrástól vagy egy örvénytől, és emiatt kerülnek bajba.
Ha a megelőzés nem volt elég, és bajba jutott személyt látunk, soha ne a magunk erejéből próbáljunk segíteni, hiszen a segítő is könnyen áldozattá válhat – hangsúlyozta a mentőtiszt. Erre a kiképzett, vízi mentésben jártas szakemberek képesek.
– Mindig kérjünk segítséget, vagy használjunk valamilyen eszközt, egy csónakot, matracot, vagy bármilyen technikát, amivel segíteni tudunk. Így a víz felszínen tudjuk tartani, illetve a partra hozni a bajba jutottat, utána pedig elkezdődhet az állapotfelmérés és ha szükséges, a mentő hívása és az újraélesztés.
Gyakran adódhat probléma abból, hogy felhevült testtel megy valaki vízbe. Ilyenkor adaptációs problémáról beszélünk, a szervezet nem képes hirtelen alkalmazkodni a jelentős hőmérsékletkülönbséghez, és úgynevezett búvárreflex alakul ki. A megváltozott közeg egy reflexes légzésleállást okoz, vagyis az illető egy meghatározott ideig nem képes levegőt venni. Ez pánikhoz, rosszabb esetben pedig vízbe fulladást is eredményezhet. Ezért először mindig adaptálódni kell a környezethez, meg kell szokni a hőmérsékletet – hangsúlyozta a mentőtiszt.
– Ezért hangsúlyozzuk mindig, hogy ne csobbanjunk egyből a vízbe, hanem először próbáljunk meg adaptálódni a környezethez, szokjuk meg a hőmérsékletet.
Nagyon fontos, hogy azokon a vizeken, ahol nem vagyunk tájékozottak, nem ismerjük a tulajdonságait: a mélységét, a sodrását, soha ne ugorjunk bele! Emellett különböző, nem látható tárgyakat rejthet a víz, akár egész járműveket, vagy egyéb szemetet. Ha vízbe ugrunk, ezek is súlyos sérüléseket, csonttörést, gerincsérülést, eszméletvesztést okozhatnak.
