Télen intenzívebbé válik a vadetetés a vadászterületeken. Vannak olyan időszakok, amikor a vadon élő állatok táplálék kiegészítésre szorulnak, a természetes körülmények között fellelhető táplálékmennyiség már nem elegendő számukra, ekkor lépnek közbe a vadászok. A havas téli időszakban, amikor kemény fagyok vannak, különösen fontos a vadállomány etetése. Ez részben a vadkárok megelőzését szolgálja, másrészt a vad áttelelését segíti, hogy minél jobb állapotban vészeljék át a fagyos hónapokat.
Békés megye vadállománya főként apróvadakból áll, de akadnak olyan területek, mint Bélmegyer is, ahol jelentős számban fellelhetők őzek és dámszarvasok is.
– Megjelent Bélmegyer környékén a gémszarvas is, Biharugra közelsége miatt. Illetve jelentős mennyiségű vaddisznó található errefelé, nem csak a vaddisznós kertben, de kívül is, szabad területen. Ez az apróvad szempontjából nem jó dolog, hiszen a fácán a költési időszakban a földön van és így nagyon nagy kárt tesz benne a vaddisznó. Tehát mi inkább a vaddisznót szorítanánk vissza – tudtuk meg Végh Lászlótól, a Békés Megyei Vadászkamara alelnökétől.
Az év 150 napján
Míg az apróvadak, mint például a fácán vagy nyúl, szemes és lédús takarmányt kapnak, addig a nagyvadaknak szálas takarmányra és abrakra van szüksége. A téli etetés célja elsősorban a vadállomány táplálékának biztosítása, de fontos szerepe van a vadkárok megelőzésében is.
– A táplálékbiztosításnak vannak egyéb rendeltetései is. Például a vadállományt koncentrálja, ami bizonyos tekintetben arra is szolgálhat, hogy azokról a területekről, ahol vadkárveszély van, elcsalogatjuk a vadállományt, hogy ne keletkezzen akkora mezőgazdasági és erdei vadkár – fogalmazott Karakas István, a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. vadgazdálkodási ágazatának vezetője.
A vadak etetésére jellemzően az év százötven napján van szükség. A jó kondíció megőrzéséhez a fagyos, havas hónapokban a vadgazdálkodók hetente többször bejárják a területeiket és feltöltik az etetőket.