Miklós Attila az MSZP színeiben a Békés megyei 1-es választókerület elnöke, és megyei területi szövetségének elnökségi tagja, Békéscsabán listás önkormányzati képviselő. Mint mondja, ahhoz hogy a város hosszú távon fennmaradjon és fejlődjön, közös fellépésre van szükség.
– Közéleti pályafutása kezdete óta az MSZP-ben politizál. Milyen tapasztalatokat szűrt le ez idő alatt?
– Ahhoz, hogy valaki a közéletben tevékenykedjen, három fő dolog kell. Az első és a legfontosabb: nem szabad közpénzt elvenni. A második, hogy igazat kell mondani, azt és úgy közölni, ahogy valóban történt. A harmadik pedig az, hogy be kell ismerni azt is, ha valami nem megy.
– Ebben a ciklusban is számos fejlesztés jellemzi Békéscsabát. Hogyan értékelné ezeket?
– Szüksége van Békéscsabának arra, hogy fejlődjön, szükség van nagyberuházásokra, látványberuházásokra, idegenforgalmi fejlesztésekre, gazdasági fejlesztésekre és ezekben együtt kell működnünk. A polgármesternek, a Fidesznek, az ellenzéknek – tehát mindenkinek az a kötelessége, hogy a város előrelépéséért tegyen. Mindenki ezt is mondja, azonban ennek eredménye sokszor látszattevékenység. A vezetés mintha megelégedne félmegoldásokkal.
– Mit ért látszattevékenység és félmegoldás alatt?
– A városvezetés úgy tűnik, megelégszik azzal a főtérrel, amit nevezhetünk akár a kitört sarkak terének, tönkremenő szökőkutak belvárosának. Vagy ott a Csabagyöngye, ahol nem jó a szigetelés, a szennyvíz visszaömlik a házba, a CsabaParkról pedig ne is beszéljünk. Ráadásul a félmegoldásokat, kudarcokat sikerként tálalják. Ne mondjuk, hogy de jó, van IC vagonunk, amikor megszűnt az IC vonat, és ne mondjuk azt se, hogy de jó, épül az M44-es amit 2018-ra ígértek és (talán) 2022-re lesz kész. Vállvetve kellene küzdenünk azért, hogy ne csak a kritikus Tiszakürt-Kondoros szakasz épüljön meg, hanem mielőbb a teljes Kecskemétig tartó út. Vesszőparipám a kistérség ügye: tudjuk, érezzük, hogy itt valami nagyon nem stimmel, és hogy ez kihez köthető, érezzük azt is, hogy ezt fel lehetne deríteni és példát lehetne statuálni – de nem tesszük.
– Hogyan lehetne a város helyzetén javítani?
– Kell, hogy legyen olyan stratégiánk, ami nem csak az adott ciklusról szól, hanem nagyobb távlatokban gondolkodik. Jövőre lesz Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója. Szeretném, hogy ennek kapcsán ne csak arról beszéljünk, milyen volt az elmúlt 300 év, hanem arról is, hogy van-e még 300 évünk, és az milyen lehet. Ehhez együttműködés kell, ehhez az kell, hogy közösen tudjunk fellépni a város ügyeiben.
