A történet 1942 nyarán, a második világháború idején játszódik egy észak-magyarországi faluban, Mátraszentannán. A családfő, Lajos tűzoltóparancsnok a településen, és köztiszteletnek örvend. Tege Antal az előadás rendezője és díszlettervezője a hétköznapi emberek sorsára, lelki állapotára fekteti a hangsúlyt.
– Ez egy groteszk darab, ahol Örkény maga is azt írja, nincsenek jó és rossz karakterek. A mű 1942-ben, a háború idején játszódik, ami mindenkire nagy hatással van. Az alap vezérfonala az lesz az előadásnak, hogy valódi emberi figurák jelenjenek meg a színpadon – fogalmazott Tege Antal.
A teátrum művésze, nemcsak rendezőként vesz részt a színházi produkcióban, hiszen a díszletért is ő felel.
– A dobozolás jelenik meg elsősorban a Tótékban, ami az őrnagynak egy mánia, a családnak egy remény. Hiszen amíg ott dolgozik ez a család, abban bíznak, hogy Gyula fiuknak jobb sorsuk lesz, és a reményükből épülhetnek fel a falak. Ezért egy üres színpaddal kezdünk, és a dobozok fogják meghatározni, hogy milyen tér fog kialakulni. Az így létrejött falakra fogunk korabeli híradós anyagokat vetíteni – tette hozzá a darab rendezője.
Czitor Attila színművész az őrnagy karakterét formálja meg az előadásban. Elmondása alapján a darab az élet groteszk oldalát is megmutatja.
– A történet Tótékról, tehát a családról szól. Az őrnagy a háborúnak egy terméke, egy eszköz, mégpedig egy groteszk eszköz, amivel Örkény él. Amikor megtudtam, hogy én fogom alakítani az őrnagyot, az első gondolatom az volt, miként fogom színpadra vinni a figurát. A történetet ismerve, egy poszttraumás katona bőrébe kell majd bújnom. Alapvetően minden szereppel elölről kezdek mindent, és ez most az őrnaggyal sem lesz másképp – mondta el Czitor Attila.
A teátrum igazgatója szerint a tragikomédiát nehéz definiálni, de gyakorlatilag egy olyan pillanatról van szó, amelynek a komikus oldalát mutatja be a szerző úgy, hogy közben a tragédia is ott lappang a háttérben.
– Jól tud hatni a nézőkre egy ilyen történet. A közönség a tragédiákat, vagy a komoly drámákat is könnyebben elfogadja, ha közben tud nevetni. Mert az picit mindig oldja a komoly drámai helyzeteket. A néző picit fel tud oldódni még akkor is, ha egy komoly konfliktusról, komoly darabról, vagy helyzetről van szó – foglalta össze gondolatait Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója.
Az előadást október 14-én láthatja először a nagyérdemű a Sík Ferenc Kamaraszínházban.
Galéria
