A napokban szervezett diótermelési szakmai napon elhangzott, hogy az elmúlt 10 évben, a támogatási konstrukcióknak köszönhetően 6 ezerről 9200 hektárra emelkedett a hazai dióültetvények területe, a termésmennyiség ugyanakkor nem nőtt. Sőt a termésátlagok sok esetben a hektáronkénti 1-1,5 tonnát sem érik el, szemben a versenytársainkkal, ahol a 4-5 tonnás hektáronkénti átlag sem szokatlan az adott országban. Poliák Pál helyi termelőt a Békés vármegyei diószüretről, terméshozamról kérdeztük.
– Jelenleg hol tart a dió a fejlődésben? Mikor lesz szüret?
– A dió gyakorlatilag készen van, a napokban érkezett hidegfront hatására a zöld burok teljesen beérik, megreped. Pár héten belül megkezdődik a szüret.
– A tavalyi évhez képest előbb érik a dió?
– Az aszály hatása miatt hamarabb. Drasztikusan kevesebb a nedvesség a növényben, a lomb például hetek óta hullik. Ez szüret után szokott.
– Szakemberként jobb termésre számítasz?
– A tavasz több éves rekordot mutatott. Ez aztán fokozatosan romlott le az aszály hatására. Elsősorban méretben nem fejlődött tovább egy pontnál. Érdekes, hogy a száraz években zamatosabb a dióbél íze. A gyümölcsben megváltoznak az olajok, zsírok arányai.
– Hány kiló diót szoktatok általában szüretelni?
– Lehetetlen megbecsülni, amíg a fán van. Egészen egyszerűen nem látunk bele. Látnunk kell az első száz kiló megtört dió beltartalmát.
Illusztráció: pixabay.com
– Van-e tökéletes dió termelői szempontból?
– Van, mégpedig a sok dió. Nagyjából a ping-pong labda méretű dió az ideális. A feldolgozó gépeink beállításai ehhez vannak kalibrálva. A túl apró vagy túl nagy nehezebben gurul a helyére.
– Szüret után hogyan kerül a termés a piacokra?
– Leginkább kiskereskedelemben értékesítünk. Kimérjük a háztartások részére, a családok igényeinek megfelelően.
– Van esetleg valamilyen szabály, amit be kell tartani a feldolgozásnál?
– A feldolgozás buroktalanításból, szárításból, törésből, válogatásból áll. Mindig akkora mennyiséget dolgozunk fel a megszárított és megfelelően tárolt dióból, amennyi rendelésünk van. Ez amiatt van, mert tárolni a saját „csontcsomagolásában" a legjobb.
– Milyen kihívások elé állítja a termelőket ma a piac?
– A közelmúltban kialakult helyzet borzasztó. Az input anyagok árai 200-300 százalékkal növekedtek. Az adminisztratív terhek, kötelezettségek, adóterhek további költségeket jelentenek. Ezekre a körülményekre ráadásként jelenik meg az őszi szezonban a külföldről behozott dióbél. Kínából, Romániából, Ukrajna irányából, innen több ország behozatala megjelenik. A szabályzás, a vegyszerek teljes kontrolljának hiánya miatt lehetetlen versenyezni velük. Ezek figyelembevételével kijelenthető, hogy üzleti szempontból nem előnyös időszakot élünk. Bízunk a döntéshozóinkban, hogy megtámogatják a magyar diótermesztőket. Ellenkező esetben új elfoglaltság után kell néznünk.
