Van különbség a hajléktalan és a hajléktalan szállón élő között. Egyik élethelyzet sem ideális. Ha valakinek nincs otthona, máris hátrányból indulva kell visszailleszkednie a társadalomba – fogalmazott egy békési szociális munkatárs. A városban működő Mentálhigiénés Egyesület missziója, hogy a társadalom perifériájára szorult emberek életét segítse. Az intézmény egykori mentoráltjának, Samuné Horváth Ibolyának sikerült felépítenie a saját egzisztenciáját. Jelenleg az épület higiéniájáért felelős.
– Nagyon gyenge voltam, de az akaraterőm segített kimászni a slamasztikából. Előtérbe helyeztem a pozitív gondolatokat és arra koncentráltam, hogy elérjem azokat. Közel sem ilyen egyszerű ezt megélni, de fontosnak tartom az akaraterőt. Mindenkit arra bíztatok, hogy emelkedjünk fel. Itt, a központban is rengeteg segítséget kapok – fogalmazott Samuné Horváth Ibolya, a Békési Mentálhigiénés Egyesület munkatársa. Hozzátette, hogy több helyről is kap segítséget és igyekszik minden elvárásnak megfelelni.
Klimaj Péter László jelenleg is szerepel a Békési Családsegítő Központ rendszerében, ám a szociális intézmény segítségével igyekszik visszailleszkedni a társadalomba. Elmondta, hogy azokat, akik a társadalom perifériájára kerültek, fel kellene karolni, mert akik elindultak ezen az úton, önerőből nagyon nehezen tudnak kikerülni ebből a helyzetből.
– Abbahagytam az alkohol fogyasztását. Az ital miatt sok embert taszítottam el magamtól. Most azon dolgozok, hogy mindezt helyreállítsam. Hálás vagyok Istennek, hogy a feleségemmel maximálisan rendben van a kapcsolatom, de ebben is sok munkám van. Most mindent bizonyítanom kell a családomnak – nyilatkozott Klimaj Péter László.
A Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ vezetője úgy fogalmazott, hogy a hajléktalanság mindenki ügye, hiszen nem működhet jól az a társadalom, amely nem törődik a nehéz helyzetben lévőkkel.
– Nagyon sok pozitív tapasztalatról számolhatunk be, hiszen hatalmas tenni akarással felvértezett klienseknek tudtunk segíteni, akik nagyon szép életutat jártak be. Ma már mosolyogva köszönnek ránk az utcán és soha senki nem mondaná meg, hogy nálunk töltöttek néhány hónapot vagy évet – mondta el Kádasné Öreg Julianna, a központ vezetője, aki hozzátette, hogy mindenkinek egyéni története van, amit véleményformálás előtt érdemes megismerni és megvizsgálni.
Galéria
