Élsportolókat és edzőket díjazott Békéscsaba városvezetése – galériával

A korábbi évekhez viszonyítva 2017-ben módosult a meghívható sportolók köre. 2017-től kizárólag azok a békéscsabai klubban versenyző sportolók lehetnek jelen, akik olimpiai sportágakban világversenyeken indultak, illetve a nem olimpiai sportágakban az adott világversenyen a dobogón végeztek. Fontos szempont az is, hogy a világversenyen való részvételt valamilyen kvalifikációnak kellett megelőznie. A Sportszakmai Tanácsadó Testület úgy döntött, hogy 2019-ben nem adja ki az Év Férfi Sportolója elismerést.

A rendezvényt Békéscsaba polgármestere nyitotta meg. Szarvas Péter ünnepi beszédében hangsúlyozta: Békéscsaba sportváros, amelynek vezetése nagyon büszke arra, hogy ennyi sikeres sportoló kötődik a megyeszékhelyhez. A városvezető kiemelte: profi sportban az eredmények arra jók, hogy a fiatalok is meglássák azt, hogy érdemes sportolni és akiben megvan a kellő szorgalom az odaérhet a csúcsra. Szarvas Péter elmondta, hogy a város sokat tesz a sportinfrakstruktúra fejlesztéséért.

– Éppen zajlik a sportcsarnok felújítása, kész lett a Szigligeti utcai óvoda tanmedencéje, futópályákat építettünk, a CsabaParkban éppen épül egy három kilométer hosszú futópálya. Gondolunk a civilekre is, ezért öröm látni, hogy a város tavasszal tele van futókkal, kerékpárosokkal és gyaloglókkal. Igazi szenvedély lett Békéscsabán a sportolás és a testedzés – fogalmazott a polgármester.

Kerekes Attila „Békéscsaba Sportjáért” kitüntetésben részesült

Kerekes Attila 1954. április 4-én született Budapesten, „igazi” futballista családban, hiszen az édesapja edző, bátyja élvonalbeli labdarúgó volt. Sportpályafutását 13 évesen kezdte a Békéscsabai Építőkben, amely a mai Békéscsaba 1912 Előre jogelődje volt. Alig 18 évesen leigazolta a Csepel SC, de nem érezte jól magát a fővárosban, ezért egy év múltán visszatért Csabára. Visszatérése után főszereplője volt a békéscsabai labdarúgás újjászületésének – és felemelkedésének. Erőssége volt az 1973/74-es bajnokságban az élvonalba feljutott együttesnek. „Első körben” tizenegy szezonon keresztül szolgálta a lila-fehéreket, majd törökországi profi évei után további egy idényt futballozott Csabán. Összesen 296 NB I-es meccset játszott az Előre színeiben, ezzel az örökranglistán a 2. helyen áll. A bajnoki találkozókon 15 alkalommal talált be az ellenfelek kapujába. Az Előrével elért legjobb eredménye a bajnokságban 6. helyezés, illetve a Magyar Népköztársasági Kupában háromszor is az elődöntőig jutott. Alig töltötte be 22. életévét, amikor 1976 tavaszán, Svájc ellen bemutatkozhatott a nemzeti válogatottban. Ő volt a harmadik futballista, aki a Békéscsabai Előréből válogatott lehetett. Minden idők egyik legkiválóbb csabai labdarúgója, aki a békéscsabai futball talán legszebb időszakában volt az egyik – játékosként és csapatkapitányként – meghatározó személyiség: csapattársaival hétről hétre 15-20 ezer ember előtt lépett pályára, s rendre az előrések legjobbja volt.

Ilyés Ildikó  is átvehette a „Békéscsaba Sportjáért” elismerést

Ilyés Ildikó 1966. augusztus 28-án Békésen született. Az olyannyira sikeres békéscsabai atlétikasport egyik legsikeresebb, legeredményesebb személyisége. 12 éves korában lett a Békéscsabai Előre Spartacus SC igazolt sportolója. Futóként és több-próbázóként kezdte, később vált az ország egyik legjobb gyaloglójává. Nevelőedzője Marik László volt, majd 1982-től Tóth Sándor mesteredző irányította felkészülését. Kilenc éven át tartó közös munkájuk eredményeként az országos bajnokságokon gyaloglásban összesen 18 aranyérem született. Egyéniben szabad téren hat, fedett pályán négy alkalommal nem talált legyőzőre. Csapatban társaival mindösszesen 8-szor végeztek az élen 1984 és 1993 között. Ilyés Ildikó első és utolsó magyar bajnoki címe között 20 esztendő telt el! Bár a gyaloglás volt mindig is a fő szakága, olykor kipróbálta magát más versenyszámokban is: maratoni futásban például kétszeres magyar csapatbajnoknak mondhatja magát. Legkiemelkedőbb eredményeit a fedett pályás 3 km-es gyalogló versenyszámban érte el: világbajnokságon 5. helyen ért célba, míg Európa-bajnokságokon kétszer 4., s egyszer 5. helyezettként végzett. Összesen 50 alkalommal képviselte Magyarország színeit, tizenkilenc világversenyen állt rajthoz. Többszörös országos rekorder, fedett pályán, 3000 méteren a mai napig ő tartja a magyar rekordot – immár 29 éve! Pályafutása csúcspontja kétségkívül az 1992-es barcelonai olimpián való részvétel. A legnagyobb sportrendezvényen az előkelő 13. helyen végzett. 

Érkezett a szokásos díjeső

A díjak és emlékplakettek átadása előtt a 2019-ben FIFA Puskás Ferenc-díjat kapó Zsóri Dánielről vetítettek le egy rövid filmet, akit ugyan meghívtak a gálára, de a fiatal labdarúgó nem tudott eljönni a rendezvényre, hiszen a MOL Fehérvár FC-vel Spanyolországban edzőtáborozik. A 19 éves játékos korábban a Békéscsaba 1912 Előre labdarúgója volt. Zsóri Dánielt decemberben köszöntötte a város, amely alkalmon nem tudott megjelenni a játékos korábbi edzője, Kovács Tibor. Az edző mellett a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia szakmai vezetője, Jakab Péter is plakettet vehetett át. 

Tizenkét esztendővel ezelőtt indult a hagyomány, mely szerint a Sportszakmai Tanácsadó Testület a jók közül a legjobbakat kiválasztva dönt az Év Békéscsabai Sportolóiról. Ez nem kitüntetés, hiszen azt a Sportkollégium nem adhat ellenben egy szakmai elismerés, mely – a visszajelzések egyértelműek – komoly presztízst vívott ki városban. A Sportszakmai Tanácsadó Testület döntése értelmében Márton Anita lett az Év Békéscsabai Sportolónője. A Kopp Békéscsabai Atlétikai Club súlylökője 2018-ban megsérült, ugyanakkor 2019-ben bravúrosan tért vissza: a Glasgow-ban rendezett fedettpályás Európa-bajnokságon bronzérmet nyert, majd a dohai világbajnokságon 5. helyezést ért el. Közben pedig meghívták az Európa-válogatottba is – ami igen komoly elismerésnek számít. Márton Anita egyébként a díjátadó napján ünnepelte a születésnapját. A versenyző mellett a felkészítője, Eperjesi László is díjban részesült.

Érdekes helyzet állt elő az Év Utánpótláskorú Leány Sportolója elismerés odaítélésénél. A Sportkollégium nem tudott, s nem is nagyon akart dönteni, ugyanis két olyan kiemelkedő eredmény is született, hogy ebben a kategóriában salamoni döntésként két díjat osztott ki: az egyiket egyéni sportágban, a másikat csapatsportágban. Ily módon az elismerést egyéni sportágban Mitykó Veronika, a Békéscsabai Súlyemelő és Szabadidősport Egyesület súlyemelője kapta meg. A sportoló a bukaresti junior Európa-bajnokságon szakításban bronzérmet nyert, lökésben 6. helyezést ért el, összetettben pedig a 4. helyen végzett. Elindult a Batumiban rendezett felnőtt Európa-bajnokságon is, ahol szakításban és összetettben egyaránt az előkelő 11. helyet szerezte meg. 2019-ben 12 alkalommal javított magyar rekordot, megnyerte a junior és felnőtt országos bajnokságot is. Sok munkával, némi szerencsével akár ott lehet már a tokiói olimpián is. A súlyemelő felkészítője az egykori olimpia 4. helyezett, korosztályos világ- és Európa-bajnok Bökfi János, aki szintén elismerést kapott.

Csapatsportágban Kukely Anna kapta a díjat. A Békéscsabai Előre NKSE kézilabdázója két világversenyen is képviselhette a magyar színeket, s mindkettőről éremmel térhetett haza csapattársaival. A Bakuban rendezett Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon a bronzérmes csapatot erősítette, röviddel később pedig a celjei ifjúsági Európa-bajnokságon aranyérmet nyert csapatban ontotta a gólokat. A két megnyert érem a számos nagy sikert elért békéscsabai kézilabdasportban is páratlan bravúr! Kukely Anna az idei szezonban Fábián Csabával, az ifjúsági együttes edzőjével és Horváth Rolanddal a felnőtt csapat vezetőedzőjével dolgozik együtt. A kézilabdázó nem tudott megjelenni az átadón, hiszen csapatával Érden lépett pályára az NB I 13. fordulójában.

A Sportszakmai Tanácsadó Testület minden évben megszavazza az Év Csapata elismerést is. Ha megnézzük az eredménysort, aligha meglepő a Sportkollégium döntése: a csabai röplabdás lányok bár a Magyar Kupában és a bajnokságban elmaradtak a remélt aranyéremtől, a második számú európai kupában, a CEV Kupában viszont – sporttörténelmet írva – a legjobb négy közé jutottak! A Békéscsabai Röplabda SE nevében a válogatott játékosa Molcsányi Rita vehette át az elismerést. A Békéscsabai Röplabda Akadémia kapcsán minden elismerést megérdemel a BRSE menedzsmentje. A Sportszakmai Tanácsadó Testület az akadémia fejlesztésében kifejtett munkát vette figyelembe akkor, amikor az Év Sportvezetője címre Baran Ádámot, a klub elnök-klubmenedzserét jelölte. A részben Magyarországon rendezett Európa-bajnokságon 20. helyen végzett magyar női röplabda-válogatottba két Békéscsabán játszó sportolója kapott meghívást: Molcsányi Rita és Pekárik Eszter, akiket külön díjazott a városvezetés.

A Kopp Békéscsabai Atlétikai Club marketingvezetője, Czeglédi Katalin olyan elismerést vehetett át a közelmúltban, amilyet kevés magyar sportvezető. 2019. évben ő érdemelte ki az Európai Atlétikai Szövetségnél az Európa legjobb sportvezetője kitüntetést. A grémium döntése alapján az Év Fogyatékkal Élő Sportolója Vizsnyai Dávid asztaliteniszező, aki az Abu Dhabiban megrendezett Speciális Olimpia Nyári Világjátékokon egyéniben arany-, vegyespárosban bronzérmet nyert. A versenyző felkészítésében Botyánszki András és Mihályi István vállalt nagyon fontos szerepet. 

A Sportszakmai Tanácsadó Testület dönteni szokott az Év Támogatójáról is. 2019-ben a Békéscsabai Atlétikai Club névszponzora, a Kopp Export-Import Kereskedelmi Kft. érdemelte ki az elismerést. A cég képviseletében az ügyvezető, Kopp Szilárd vette át az emlékplakettet.

A Sportszakmai Tanácsadó Testület a tavalyi évben döntött arról, hogy – bár a szenior sportolók az Élsportolói Fogadásnak nem meghívottjai – amennyiben születik kimagasló siker az ebben a kategóriában versenyző sportolóknál, akkor az Év Szenior Sportolójának kilétéről is határoznak. A grémium 2018-ban Tar László golfozó eredményeit értékelte oly magasra, hogy neki szavazta meg az elismerést. 

A Békéscsabán született és nevelkedett Suhajda Szilárdot, aki az első magyarként, oxigénpalack nélkül megmászta a világ második legmagasabb hegyét, a K2-t. Suhajda Szilárd és Klein Dávid teljesítményéről egy rövid filmet tekinthettek meg a jelenlévők.

Újabb sportolók kéznyomait örökítették meg az utókornak

A Sportszakmai Tanácsadó Testület 2017-ben kezdeményezte, hogy jöjjön létre egy „klub”, amelybe Békéscsaba legkiválóbb, valóban maradandót alkotó sportolói, sportszakemberei tartozhatnának. A 2017-es sportgálán Ónodi Henrietta, Palotai Károly és Gedó György, a város három olimpiai bajnoka részesült az elismerésben. 2018-ban Petrovszki Mihály cselgáncsozó, Békéscsaba első olimpiai résztvevője, Hursán Zsófia világbajnok tekéző, valamint Bökfi János olimpiai 4. helyezett, korosztályos világ- és Európa-bajnok súlyemelő lett Békéscsaba Halhatatlan Sportcsillaga. A díj egy oklevéllel járt, a díjazottak pedig tenyérlenyomatukat hagyták utókor számára.

A Sportszakmai Tanácsadó Testület döntése alapján Békéscsaba Halhatatlan Sportcsillaga lett Medovarszki János, aki a sport számos területen maradandót alkotott. Válogatott magasugró volt, többszörös országos csúcstartó, Universiade-harmadik, Európa-bajnoki 10., Európa-kupa 2. helyezett. A 80-as években elnöke, illetve elnökhelyettese volt a korszak egyik legsikeresebb sportegyesületének, a Békéscsabai Előre Spartacus SC-nek. Tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Olimpiai Akadémia tanácsának. Edzőként két kiemelkedő tanítványa volt: Szepesi Ádám olimpiai 5. helyezett magasugró, valamint Baji Balázs világbajnoki bronzérmes, Eb-ezüstérmes gátfutó. Medovarszki János sajnos már nem lehet közöttünk, így az elismerést a Sportkollégium posztumusz ítélte meg számára.

Csulik Pálné Bozó Éva kézlenyomatát is megörökítették, aki minden idők egyik legjobb, legsikeresebb békéscsabai kézilabdázója, ráadásul edzőként is maradandót alkotott. Tagja volt az 1982-ben ezüstérmet nyert, 1984-ben IHF-kupa elődöntőbe jutott Békéscsabai Előrének. Mely eredmények máig a csabai kézilabdasport legkiemelkedőbb eredményei. Játékosként legnagyobb sikereit a Ferencvárosban érte el: a zöld-fehérekkel Magyar Népköztársasági Kupa- és Kupagyőztesek Európa Kupája-győzelmet ünnepelhetett, kétszer volt gólkirály. A magyar válogatottban 128 találkozó szerepelt, s két világversenyen vett részt: 1978-ban világbajnoki bronzérmet nyert, 1980-ban, a moszkvai olimpián pedig a 4. helyezett csapat tagja volt. A vébén a gólkirályi címet is elhódította. Aktív sportpályafutása befejezését követően edzőként is segítette a Békéscsabai Előrét. Legnagyobb sikerét 1992-ben érte el, amikor a dobogó 3. fokára vezette csapatát, s további két alkalommal lett 5. együttesével. 

A testület döntése alapján Békéscsaba Halhatatlan Sportcsillaga lett Pásztor József is, aki a békéscsabai futball legismertebb, legsikeresebb alakja, a „Legek Ura”. A Békéscsabai Előrében ő játszott a legtöbb élvonalbeli mérkőzésen (361-szer), ő lőtte a legtöbb gólt (45-öt). 14 NB I-es bajnoki idényben lépett pályára lila-fehér színekben, s 13 szezonban talált be az ellenfelek hálójába. Ilyen mutatókkal senki más nem büszkélkedhet. Emellett ő az egyetlen, aki csabai futballistaként gólt szerzett a válogatottban. A nemzeti tizenegyben kilenc alkalommal kapott lehetőséget. Ugyancsak az egyedüli csabai labdarúgó, aki kiérdemelte a sportszaklap osztályzatai alapján az Év Játékosa címet. Edzőként sem ült senki több alkalommal a csabai kispadon nála, az élvonalban összesen 160-szor vezette csatába játékosait, de a másodosztályban is csúcstartó a 196 mérkőzéssel. Minden idők legjobb élvonalbeli bajnoki szereplése is az ő szakmai irányítása alatt történt: kétszer végzett 5., egyszer pedig 3. helyen az általa irányított együttes. A másodosztályban kétszer vezette bajnoki címre a csabaiakat, amely ugyancsak egyedülálló a helyi futballsport történetében. 

Galéria