A rendezvényt Békéscsaba polgármestere nyitotta meg. Szarvas Péter ünnepi beszédében elmondta: Békéscsaba sportváros, amelynek vezetése nagyon büszke arra, hogy rengeteg sikeres sportoló kötődik a megyeszékhelyhez. Hangsúlyozta, hogy a sportinfrastruktúra terén fejlődik a város, kitért arra, hogy a kézilabdázók és a röplabdázók a jelentősen megújult sportcsarnokban léphetnek pályára, elkészült a Békéscsabai Röplabda Akadémia és a kerékpárutak, futópályák is lehetőséget teremtenek a testedzésre.
– Óriási siker az, hogy a városban széleskörű a sportolási lehetőség és a sportegyesületek rendkívüli eredményeket szállítanak évről-évre. A profi sportban az eredmények arra jók, hogy a fiatalok is meglássák azt, hogy érdemes sportolni és akiben megvan a kellő szorgalom, az odaérhet a csúcsra. Azt is tudjuk, hogy a sikerhez vezető utat a sportolóknak nem egyedül kell végigjárniuk. Szükség van azokra a mesterekre, edzőkre és szakemberekre, akik a céltudatos munkát ösztönzik, kitartásra biztatnak és szakmai munkájukkal támogatást nyújtanak. Természetesen szükség van a sportvezetőkre, akik mindehhez a feltételeket megteremtik – emelte ki Szarvas Péter.
"Békéscsaba Sportjáért" elismerések
A békéscsabai közgyűlés idén is két főnek ítélte oda a "Békéscsaba Sportjáért" kitüntetést. Bohus Beáta 1971. április 25-én Békéscsabán született. Hatéves korában kezdett el kézilabdázni, és már 15 évesen bemutatkozott az élvonalban, sőt, nagyon hamar az NB I-ben szereplő csabai csapat stabil játékosa lett. Erőssége volt a csabai kézilabdasport egyik legkiemelkedőbb eredményt elért csapatának: az 1993-ban bronzérmet nyert együttesnek. A magyar válogatottban 1992 őszén mutatkozott be. 1997-ig játszott Békéscsabán, majd az európai élcsapatot építő Dunaferrbe igazolt. A dunaújvárosi csapat ebben az időben érte el legnagyobb sikereit: öt bajnoki címet nyert és ugyanennyi Magyar-Kupa-győzelmet aratott, EHF-kupa győztes lett, sőt, a Bajnokok Ligájában is az élen végzett. Bohus Beáta a klubjában elért sikerek után a válogatottban is egyre nagyobb szerepet kapott. Tagja lehetett a világbajnoki ezüst- és Európa-bajnoki bronzérmes, valamint az athéni olimpián ötödik helyezést elért csapatnak, összesen 69-szer lépett pályára a nemzeti együttesben. Aktív kézilabdapályafutását 2005-ben fejezte be. Ekkor visszatért Békéscsabára és egykori klubjánál kezdett el dolgozni előbb vezetőként, majd edzőként. A felnőtt csapatnál Rapatyi Tamás, majd Mátéfi Eszter segítőjeként tevékenykedett. A felnőtt csapat mellett ellátta az ifjúsági csapat szakmai irányítását is. A felnőtt együttes Mátéfi Eszter vezetésével 2010-ben megszerezte a Magyar Kupa-bronzérmet. Bohus Beáta ezután rövid ideig vezetőedzője is volt az Előre NKSE-nek. 2008-ban felkérték a magyar női főiskolai válogatott szövetségi edzőjévé. Még ebben az évben ezüst-, 2010-ben pedig világbajnoki aranyérmet nyert a csapat. 2012-ben a Magyar Kézilabda Szövetség által kiírt pályázaton elnyerte a magyar leány serdülőválogatott szövetségi kapitányi pozícióját. 2013 óta – párhuzamosan a válogatottnál ellátott feladatokkal – a Nemzeti Kézilabda Akadémia központjában dolgozik. 2017-ben az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon aranyérmet, az U17-es Európa-bajnokságon pedig bronzérmet nyert csapatával. Egy évvel később az U18-as ifjúsági világbajnokságon ezüstéremig vezette a magyar válogatottat. 2021 augusztusában a Bohus Beáta által irányított együttes megnyerte a montenegrói U17-es női kézilabda Európa-bajnokságot.
Knyihár János 1960. október 3-án született Békéscsabán. Nyomdásznak tanult, a mai napig ezen a területen dolgozik: a Kolorprint Nyomdaipari Kft. alapítója, ügyvezetője. A cég a békéscsabai sportéletben hosszú évek óta aktív szerepet tölt be: előkészíti és nyomtatja az Előre labdarúgó csapatának, a Békéscsabai Előre NKSE női kézilabda csapatának, valamint a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület női röplabdacsapatának nyomdai termékeit, de más sportszervezetek és sportesemények nyomdai szükségleteiben is segítséget nyújt. Lehetőségei szerint anyagilag is támogatja a helyi sportéletet. A Knyihár János vezette nyomda 2012 óta több helyi sporttörténettel foglalkozó kötetet is kiadóként jegyez. Autodidakta módon ismerkedett meg a masszírozás alapjaival. A kezdeti – sikerrel megtett – lépések a gyógymasszőri pálya felé terelték.
A Szokolay Focisuli vezetői keresték meg 2006-ban, hogy szükségük lenne egy masszőrre a korosztályos csapatoknál. Igent mondott, s azóta is segíti a békéscsabai utánpótlásban nevelkedő fiatal labdarúgókat. Szabadidőt, pénzt nem sajnálva, különböző tanfolyamokon folyamatosan képezte magát. Klembucz Ferenc 2012-ben bekövetkezett halálával masszőr nélkül maradt az élvonalban szereplő Békéscsabai Előre NKSE. Kezdetben csupán besegített, ám röviddel később már itt is ő látta el a masszőri feladatokat. Kis idő múltán a Békéscsabai Röplabda SE is számított szakmai tudására. Több magyar bajnoki és kupasiker háttérben tevékenykedő, de rendkívül fontos feladatokat ellátó közreműködője volt. Éveken át dolgozott a klub egészségügyi stábjában. Ma a Békéscsabai Előre NKSE és a Békéscsaba 1912 Előre SE eredményességét segíti, de egyre több alkalommal számítanak rá a felnőtt labdarúgócsapatnál is.
Díjeső
Tizennégy esztendővel ezelőtt indult a hagyomány, mely szerint a Sportszakmai Tanácsadó Testület a jók közül a legjobbakat kiválasztva dönt az Év Békéscsabai Sportolóiról. Az Év Békéscsabai Sportolónője elismerést Özbas Szofi kapta. A cselgáncsozó a tokiói olimpián 9. helyezést ért el, valamint 7. lett a budapesti világbajnokságon, a junior világbajnokságon egyéniben és csapatban egyaránt 5. lett, az U23-as Európa-bajnokságon pedig 3. helyezett egyéniben és a magyar csapat tagjaként is. A sportoló külföldi versenye miatt nem tudta átvenni az elismerést, de Gyáni János edző átvette azt, továbbá a neki járó díjat. Ugyanakkor, a testület 2021-ben még egy elismeréssel díjazta Gyáni Jánost, hiszen ő érdemelte ki az Év Sportvezetője címet.
A Sportkollégium döntése alapján az Év Legjobb Férfi Sportolója díjat 2021-ben az Alföld Vívó Akadémia párbajtőrözője, Keszthelyi Zsombor érdemelte ki. A vívó a junior Európa-bajnokságon 4. helyen végzett csapat kulcsembere volt. A díjat a sportoló távolléte miatt édesapja, Keszthelyi Péter vette át. A párbajtőröző felkészítője, Galli Zsolt is elismerésben részesült.
A Sportkollégium a 2019-es évhez hasonlóan idén is két elismerés átadásáról döntött az Év Utánpótláskorú Leány Sportolója díj odaítélésénél. Egyéni sportágban Gachályi Gréta, az Alföld Vívó Akadémia párbajtőrözője vehette át a kitüntetést. A vívó számos hazai sikere mellett az Európai Kadett Körversenyen győztes magyar válogatott legjobbja volt. Korosztályos világkupa-viadalokon teljesített kiemelkedően – az évekkel idősebbek között. A visszavonuló olimpiai bajnok Szász-Kovács Emese ellene vívta utolsó asszóját, a találkozó és a két versenyző csapata közötti csata is csabai sikerrel ért véget.
A csapatsportágaknál Kukely Anna, a Békéscsabai Előre NKSE felnőtt csapatának meghatározott játékosa érdemelte ki a díjat, aki a Szlovéniában rendezett junior Európa-bajnokságon végső győzelemet arató magyar válogatott tagja volt. A sportoló két felkészítőjét, Fábián Csabát és Papp Bálint vezetőedzőt is díjazták.
Az Év Utánpótláskorú Fiú Sportolója Nadj Levente, a Békéscsabai Atlétikai Club sportolója lett. A futó a Tallinban rendezett U20-as Európa-bajnokságon 400 méteres síkfutásban az 5., míg a 4x400-as váltó tagjaként 7. helyezett volt. Felkészítőit, Adorján Lászlót és Erdős Pétert is köszöntötték.
A Sportszakmai Tanácsadó Testület az év legjobbjai díjak odaítélésénél a fogyatékossággal élő sportolókat is számba veszi. A grémium döntése alapján az Év Fogyatékossággal Élő Női Sportolója Zsilinszki Orsolya úszó, aki a Lengyelországban megrendezett hallássérültek rövidpályás világbajnokságán több kiemelkedő eredményt is elért: 200 m pillangón a 4., 200 m mellen az 5., 800 m gyorson, 100 m pillangón és 50 m mellen egyaránt a 6. helyen, 400 m vegyesen pedig a 7. végzett. Felkészítője Szarvas János, a Békéscsabai Előre Úszó Klub vezetőedzője.
Az Év Fogyatékossággal Élő Férfi Sportolója Szarvas Zsolt, az Alföld Vívó Akadémia vívója, aki a varsói kerekes székes világbajnokságon, a „C” kategóriában a 9. helyen végzett, edzője Medgyesi István.
2021-ben az Év Edzője elismerést Bökfi János, a Békéscsaba Súlyemelő és Szabadidő Sportegyesület vezetőedzője vehette át. A tréner tanítványai több világversenyre is eljutottak, s ott igen jól is szerepeltek. Mitykó Veronika sokáig versenyben volt az olimpiai részvételért, ám végül lemaradt az ötkarikás játékokról. Ugyanakkor a moszkvai felnőtt Európa-bajnokságon szakításban a 4., összetettben a 9., lökésben pedig a 19. helyen végzett. A Finnországban rendezett U23-as Európa-bajnokságon szakításban 3., összetettben 4., lökésben pedig 8. helyezettként zárt. Garamvölgyi Kasszandra szintén szép évet zárt, aki a lengyelországi U-15-ös Európa-bajnokságon az előkelő 5. helyen végzett.
Az Év Csapata elismerést a Békéscsabai Röplabda Sportegyesület kapta. A csabai röplabdás lányok a Magyar Kupában és a bajnokságban ezüstéremmel zártak, a második számú európai kupasorozatban, a CEV Kupában a legjobb nyolc közé jutottak. Az elismerést a csapat két magyar válogatott játékosa Molcsányi Rita és Glemboczki Zóra vette át.
A BRSE sportolói a felnőtt és az U16-os Európa-bajnokságon is képviselték Békéscsabát. A felnőtt Eb-n 16. helyezett együttes egyik centere Pekárik Eszter volt, feladója pedig Bagyinka Fanni. Utóbbi ugyan a kontinensviadal idején még nem volt a BRSE játékosa, de időközben visszatért nevelőegyesületéhez. Továbbá a Swietelsky-Békéscsaba hibátlan mérleggel vezeti az Extraliga 2021/22-es kiírását, így a város Tóth Gábor vezetőedző munkáját is elismerte.
A hazai viszonylatban utánpótlás-nevelő központként számontartott Békéscsabai Röplabda Sportegyesület a korosztályos válogatottak számára is több játékost ad. A szlovák-magyar közös rendezésű U16-os Európa-bajnokságon a magyar együttes az előkelő 7. helyen végzett. A csapatot Nánási Zoé, Tuska Brigitta és Tóth Sára is erősítette. Továbbá a Magyar Röplabda Szövetség 2021-ben Nagy Attilát választotta meg az év utánpótlás edzőjének.
Az egyéni sportágaknál a József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-boxosait is elismerték. A Debreczeni Dezső és Haba József által felkészített ifjú sportolók 2021-ben is számtalan szép sikert értek el. A montenegrói Budvában rendezett korosztályos Európa-bajnokságról kilenc sportoló tért haza összesen tizennégy medállal. Petró Lili egyéniben aranyérmet nyert, csapatban pedig bronzérmet. Malatyinszki Bendegúz minden színből hozott haza egyet: egyéniben – két különböző szakágban – 2. és 3. helyezett lett, csapatban viszont Európa-bajnok. Ugyancsak Eb-győzelmet aratott a magyar csapat tagjaként Viczián Vivien és Leszkó Kitti. Egyéniben a döntőig jutott, s végül 2. lett: Szaszák Dominik. Három bronzéremmel gazdagodott Budvában (kettőt egyéniben, különböző szabályrendszerekben, s egyet csapatban nyert) Kása Hanna. A JALTE-érmeit
gazdagította a csapatban egyaránt 3. helyen végzett Pántya Réka, Kozmann Mónika és Csüllög Dorina.
Csapatsportágakban is voltak világversenyen szereplő békéscsabai sportolók. Kukely Anna mellett egy másik kézilabdás is Európa-bajnoki aranyérmet ünnepelhetett: Bucsi Lili, a Podgoricában megrendezett Európa-bajnokságon volt a magyar csapat erőssége.
A tokiói olimpián három békéscsabai sportoló volt jelen, akiket köszöntött szerdán a városvezetés. Márton Anita, a Békéscsabai Atlétikai Club súlylökője minden idők legeredményesebb békéscsabai atlétája. A sportoló gyermekvállalás és makacs sérülés után lépett dobókörbe a Japánban rendezett olimpián. Az olimpiai bronzérmes súlylökő Tokióban a 21. helyen végzett, felkészítője Eperjesi László volt.
Már ott volt Rióban is, majd pedig Tokióba is kvalifikálta magát a békéscsabai gyaloglóhagyományok képviselője, Kovács Barbara. A Békéscsabai Atlétikai Club sportolója 16 helyet javított Japánban az előző olimpiai helyezéséhez képest, negyvenhatodikként haladt át a célvonalon, felkészítője Tóth Sándor. Az atlétáknál maradva Zahorán Petrát is köszöntötték, aki a Kenyában rendezett junior világbajnokságon a 16. helyen végzett. Nadj Levente és Steigerwald Ernő a tallini U20-as Európa-bajnokságon a 7. helyezett 4x400-as váltó tagjai voltak, őket Adorján László és Erdős Péter készítette fel. Évek óta jelen van a hallássérültek világversenyein, s azokon rendre igen eredményesen szerepel Mihály Réka. A 2021-ben, Lengyelországban rendezett világbajnokságon 800 m-en az 5., 1500-on pedig a 8. helyen ért célba.
Vastaps fogadta Baji Balázst a szerda délutáni rendezvényen. Szarvas Péter polgármester a város nevében köszöntötte a sportolót, aki éveken át jó hírét vitte Békéscsabának szerte a világban. Baji Balázs világbajnoki bronzérmes (az első magyar futó, aki szabadtéri vébén dobogón végzett), Európa-bajnoki ezüstérmes, Universiade-győztes, korosztályos Eb-n 2. helyezett. Közel 20-szoros magyar bajnok, a 110 gát, illetve a 60 gát magyar rekordját 10-nél is többször javította meg, illetve állította be. Két olimpián képviselte a magyar színeket. A sportoló 2021 őszén jelentette be, hogy visszavonul az élsporttól.
Újabb sportolók kéznyomait örökítették meg az utókornak
A Sportszakmai Tanácsadó Testület 2017-ben kezdeményezte, hogy jöjjön létre egy „klub”, amelybe Békéscsaba legkiválóbb, valóban maradandót alkotó sportolói, sportszakemberei tartozhatnának. A 2017-es sportgálán Ónodi Henrietta, Palotai Károly és Gedó György, a város három olimpiai bajnoka részesült az elismerésben. 2018-ban Petrovszki Mihály cselgáncsozó, a város első olimpiai résztvevője, Hursán Zsófia világbajnok tekéző, valamint Bökfi János olimpiai 4. helyezett, korosztályos világ- és Európa-bajnok súlyemelő lett Békéscsaba Halhatatlan Sportcsillaga. Egy évvel később a kézilabdás legenda Csulik Pálné, a békéscsabai labdarúgás legismertebb, legsikeresebb játékosa és edzője, Pásztor József, illetve az egykori kiváló magasugró, testnevelő, sportvezető, edző és sporttörténeti kutató, Medovarszki János érdemelte ki az elismerést. 2021-ben elmaradt az elismerések átadása, így idén hat sportolóval bővült a klub.
Lukács József a békéscsabai minőségi torna megteremtője, világszerte ismert szaktekintély. Számos neves tanítványa ért el kiemelkedő eredményeket: Kalmár Zsuzsa világbajnoki 4. és Világkupa-bronzérmes volt, Varga Adrienn Európa-bajnoki címet nyert, Nyeste Adrienn Grand Prix-győzelmet aratott. Lukács József éveken át volt a női tornászválogatott szövetségi kapitánya. Irányításával a 8. helyen végzett a nemzeti csapat a szöuli olimpián. Edzőként két további olimpián volt jelen: Atlantában (ahová négy békéscsabai lányt kísért el – ebből három az ő tanítványa volt) és Sydney-ben. Három cikluson keresztül volt a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. 2011-ben a Magyar Torna Halhatatlanjai közé választották, később e testület elnöke lett. Hosszú éveken át látta el a békéscsabai Sportszakmai Tanácsadó Testület elnöki tisztét, e címről a múlt év decemberében mondott le.
Csank János a békéscsabai labdarúgósport egyik legnagyobb sikerének kovácsa: szakmai irányítása mellett nyert Magyar Népköztársasági Kupát 1988-ban a Békéscsabai Előre együttese. Három esztendőn át vezette az élvonalbeli csabai együttest, az első nemzetközi kupamérkőzéseket is az ő idejében játszotta a lila-fehér alakulat. A 110 éves klub a valaha volt egyik legfelkészültebb edzőjének tekinthető. Sikerekben gazdag edzői pályafutása valójában a békéscsabai kupagyőzelemmel indult. Betöltötte a szövetségi kapitányi pozíciót (világbajnoki pótselejtezőig jutott a nemzeti csapattal), két alkalommal vezette bajnoki címre aktuális csapatait. Öt alkalommal játszottak csapatai Magyar Kupa-döntőt, igaz, nyerni csupán a Csabával tudott. Az élvonalban összesen 594 alkalommal ült a kispadon, ezzel a harmadik helyet foglalja el a legtöbb mérkőzésen irányító trénerek listáján.
Tóth Hajnalka világ- és Európa-bajnok vívó minden idők legsikeresebb békéscsabai vívója, aki korosztályos sikereit a helyi klub versenyzőjeként érte el. Hogy tehetségéhez méltó pályafutást befusson, ahhoz megfelelő edzőpartnerekre volt szükség, ezért el kellett igazolna a fővárosba. Négyszeres korosztályos, ötszörös felnőtt magyar bajnok. A világbajnokságokon összesen hét érmet nyert, valamennyit csapatban. Háromszoros világbajnok (egyet a juniorok között), egyszer végzett a 2. helyen, és háromszor állhatott fel a dobogó 3. fokára. Az Európa-bajnokságokon 10 medáliát akasztottak a nyakába, Itt is három az aranyak száma – egy a juniorok között. Háromszor volt ezüst-, s kétszer bronzérmes. A 2004-es athéni olimpián az 5. helyezett női párbajtőrválogatott egyik legjobbja volt. 2005-ben az Év Vívónője címet érdemelte ki.
Urbanikné Rosza Mária gyalogló 1986 és 2002 között 25 világversenyen képviselte a magyar és a békéscsabai színeket. Három olimpián, hat világbajnokságon, öt Európa-bajnokságon, nyolc Világkupán, valamint három Európa Kupán vett részt. 1998-ban második lett a dudincei Európa Kupán, de több alkalommal végzett a közvetlen élmezőnyben. A barcelonai olimpián a 12., Atlantában a 9., Sydney-ben pedig a 18. helyen végzett. 29-szeres országos bajnok, sokszoros magyar rekorder (10 km-en ma is csúcstartó), kétszer választották a hölgyek között az Év Atlétájává. Edzőként is igen sikeres, több tanítványa nemzetközi szinten is jegyzett eredménnyel örvendeztette már meg a sportrajongókat.
Urbanik Sándor gyalogló négy alkalommal képviselte a magyar színeket az olimpiai játékokon – ezzel Gedó György ökölvívóval holtversenyben a csabai kötődésű sportolók közül a legtöbb részvétellel büszkélkedhet. A legjobb eredménye az ötkarikás játékokon a Barcelonában elért 8. helyezése. Kilenc világbajnokságon volt jelen, hét Európa-bajnokságon, hét gyalogló Világkupán és két Európa-kupán. Legnagyobb sikerét az 1988-as budapesti fedettpályás Európa-bajnokságon érte el, amikor a dobogó 3. fokára állhatott fel, de több alkalommal is a közvetlen élmezőnyben végzett, összesen 34-szeres magyar bajnok. A szabadtéren, 20 km-en, illetve fedettpályán, 5 km-en felállított rekordja több, mint 25 év után is országos csúcs, de ő rendelkezik a legjobb mért eredménnyel további négy távon is.
A Sportszakmai Tanácsadó Testület döntése alapján Békéscsaba Halhatatlan Sportcsillagai posztumusz elismerésben részesülnek az 1949-ben, Budapesten világbajnoki aranyérmet nyert nagypályás női kézilabda-válogatott békéscsabai tagjai: Balázs Judit, Hámori Ilona és Laurinyecz Katalin. Ők hárman Békéscsaba első világbajnoki aranyérmet nyert sportolói. A magyar csapat kapuját a Békéscsabai Előre játékosa, Laurinyecz Katalin védte – a kor szellemének megfelelően magyarosított néven – Losoncziként. Később NB II-es röplabdázó lett Békéscsabán, majd visszatért a kispályás kézilabdához edzőként. Ancsinné Laurinyecz Katalin volt a nevelőedzője – többek között – a világbajnoki ezüstérmes Hankóné Jakab Gabriellának. Balázs Judit a védelem oszlopa volt a világbajnokságon. A Békéscsabai MÁV-ban atlétaként kezdte sportkarrierjét, 1947-ben diszkoszvetésben felnőtt országos bajnok lett, sőt magyar csúcstartó is volt. Az első sportolónk, aki címeres mezben külföldön szerepelhetett. Jó esélye volt arra, hogy a londoni olimpiai csapat tagja legyen, ám egy sérülés miatt a sportágat is abba kelletthagynia. Ekkor kezdett el kézilabdázni, s jutott el a világbajnoki aranyig. A nagypályás kézilabda megszűnésével ő is lezárta sportpályafutását. Hámori Ilona a magyar nemzeti válogatottban ugyanazon a poszton játszott, amelyen Puskás Öcsi a futballcsapatban. Hatalmas lövéseitől rettegtek a kapusok. Mindössze három olyan magyar sportoló van, aki nagypályás világbajnokságon két érmet nyert, ezek egyike Hámori Ilona, aki az 1956-ban rendezett németországi vébén bronzérmes csapatnak is a tagja volt. A valaha volt legkiválóbb békéscsabai nagypályás kézilabdás játékosaként tartotta számon a kor sajtója. A sportág átalakulását követően befejezte aktív sportpályafutását.
