Ezzel összefüggésben tartottak csütörtökön, Békéscsabán információs napot, az érintettek a Békés Megyei Kormányhivatal Beliczey termében tájékozódhattak.
Mint Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke úgy fogalmazott: a TOP Plusz esetében egy, már meglévő program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) folytatásáról van szó, amely a települések legkönnyebben elérhető és legtöbb forráslehetőséget biztosító pályázati csomagjaként jellemezhető. Eddig összesen 546 sikeres pályázat zajlott le, illetve zajlik most is a 2014-2020 közötti költségvetési ciklus eredményeként.
– A folytatásban 86,4 milliárd forint jut Békés megyébe. Bízunk abban, hogy ahogyan az előző ciklusban 44 százalékkal, úgy majd most is legalább ilyen mértékben meg tudjuk növelni a teljesítést – mondta el Zalai Mihály. Hozzátette: mivel a program alulról épül fel, továbbra is a települések által megjelölt célokat lehet majd a rendelkezésre álló forrás segítségével megvalósítani.
A keret elsősorban a gazdasági infrastruktúra fejlesztését célozza, olyan ipari infrastruktúrákat szeretnének építeni, melyek vállalkozásokat vonzanak, vállalkozások bővítését teszik lehetővé, esetleg a helyi gazdaságok fejlődését eredményezheti vagy éppen a települési szolgáltatások színvonalát növelheti – sorolta a megyei önkormányzat elnöke, kiemelve: fontos szempont a munkahelyek megőrzése, valamint a települések lakosságmegőrző erejének növelése.
A Békés Megyei Kormányhivatal nagytermében polgármesterek, jegyzők, hivatali munkatársak, például fejlesztési osztályvezetők jelentek meg az információs napon. A szervezők arra is nagy figyelmet fordítottak, hogy megfeleljenek a járványügyi előírásoknak, illetve eleget tegyenek a megelőzés diktálta szempontoknak, ezért az eseményen lehetőség volt online részvételre is, ezzel összesen 25 szereplő élt.
Zalai Mihály kérdésünkre ismertette, hogy Békéscsaba ismét külön kategóriát képvisel, azonban ez a TOP Pluszban másképpen történik, mint a TOP-ban. Korábban, 2014 és 2020 között a megyeszékhely integrált területfejlesztési programmal rendelkezett, most pedig a megyei forgatókönyvön belül szerepel Békéscsaba programja, fenntartható városfejlesztés címszó alatt.
Békéscsaba és Gyula esetében a megyei önkormányzat azt a döntést hozta, hogy a várost és a körzetet, tehát gyakorlatilag a járás településeit összefogva szükséges önálló stratégiát alkotni, s ez majd egy önálló felhívásként fog megjelenni. Várhatóan ugyanazok a fejlesztések hajthatók majd végre, de ezt közösen szükséges kidolgozni és megvalósítani, Békéscsaba és Gyula tehát úgynevezett gesztorként vesz részt ezekben a projektekben.
Galéria
