Szőke Péter, a Guzsalyas Egyesület elnöke elmondta, hogy a korlátozások miatt egy negyed órás flashmobot tartottak Békéscsaba főterén. Mint mondta, nagy öröm számukra, hogy a sok elmaradt rendezvény ellenére sikerült összegyűlniük. Hozzátette, hogy ez a negyedik békéscsabai csergetés, amelynek mondanivalója nem más, mint a bajok, rossz történések elzavarása. Többen közülük a pásztor kultúrát képviselték.
– Alulról kezdve a lábunkon csizma van ilyenkor, majd jön a bő nadrág vagy priccses nadrág. Ezután következik a paraszting, a posztómellény, amin pitykegombsor helyezkedik el. Ezen van az aprólékosan díszített cifraszűr. A társaim bihari, illetve debreceni nyakas szűrben jelentek meg. Fejünkről nem maradhat le a kalap, amin lehet árvalányhaj, daru vagy túzok toll – sorolta a viselet darabjait Szőke Péter.
Csesznák János, a Széchenyi István Lótenyésztő Egyesület csikósa elmondta, hogy a csergetésnek Debrecenben, Cegléden és Hajdúszoboszlón nagy hagyománya van. Azt is elmesélte, hogy a karikás a pásztornépek jellemző terelőeszköze. A Hortobágyon és a Kiskunságban használt alapforma, amely egy rövid, merev nyélből és egy hosszú, hajlékony szárból álló terelő eszköz, megegyezik a kirgizek, baskírok ostoraival.
A rendezvény fővédnöke, Puju János megyei közgyűlési képviselő fontosnak nevezte a hagyományok őrzését és továbbvitelét, hogy a tradíciók a jövő részei legyenek. Elmondta, hogy a családjában a hagyomány tisztelete természetes. A fia elismert vőfélyként dolgozik, akit díjjal is jutalmaztak már.
Galéria
