Egyre több kis póling vonul át a Kis-Sárréten

2020. április 26. 08:16 | behir

Ezekben a hetekben szép számban láthatunk vonuló kis pólingokat a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Leggyakrabban a lecsapolt halastavakon pihennek és táplálkoznak, s az éjszakákat is itt töltik – írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos honlapja.

A kis póling Európában, Ázsiában és Észak-Amerika nyílt tundráin is gyakori költőmadár. Hazánkban kisszámú vonuló, elsősorban a Tiszántúl vadvizes pusztáin találkozhatunk vele. A tavaszi vonuláskor jóval nagyobb számban láthatjuk, mint ősszel.
 
A Körös-Maros Nemzeti Park valamennyi tájegységén megfigyelhetők vonuló kis pólingok. A Kis-Sárréten azonban az utóbbi néhány évben jóval több példányt láthatunk, mint korábban. Tavasszal egyszerre akár 200-400 madár is szem elé kerül, de a vonulók száma valószínűleg ennek a többszöröse. Első hírnökeik idén a szokásosnál korábban, március első napjaiban jelentek meg. A hónap közepén a Begécsi-halastavakon már egyszerre 380 példány időzött.
 
Nemcsak a lecsapolt halastavakon, hanem a környező szikes pusztákon (Fancsika, Kisgyanté, Kisvátyon, Simota, Szalontai-legelő, Kivágási-legelő) is gyakran felbukkannak. Előszeretettel látogatják az Igazgatóság által létrehozott vizes élőhely-rekonstrukciókat is, ahol általában 20-80 egyedből álló csapatokban táplálkoznak. Étlapjukon a rovarok széles skálája megtalálható.
 
A kis póling a szalonkafélék családjába tartozik. Hasonlóan lefelé hajló csőre van, mint közeli, de termetesebb rokonának, a nagy pólingnak. Füttyentésszerű hangja már messziről elárulja jelenlétét. Az eurázsiai állomány a telet Afrikában, Indiában, illetve Indokínában tölti.

További programok »

Világ

Megtalálták az okát, hogy miért nem nőnek az égig a fák

Érdekes összefüggésre figyeltek fel amerikai kutatók. Minél magasabb egy fa, általában annál kisebbek a levelei. Ez a matematikai összefüggés a magyarázata annak, hogy a fák maximális magassága nem lehet sokkal több 100 méternél.
2022. január 23. 15:24
FEL