Nem csak a hazai, hanem az európai piacot is érintő problémáról van szó, ha a hagyma drágulásának okairól gondolkozunk. Idehaza a tavalyi évhez viszonyítva 10 százalékos vetésterület-csökkenésről beszélünk, a nem elhanyagolható anyagár-növekedések mellett.
Rendkívül aszályos év volt a tavalyi, ami főképp a hagymatermő területeket sújtotta Olaszországtól Hollandiáig, talán Lengyelország volt valamelyest kivétel. Óvatos becslések szerint ez nagyjából 15-20 százalék körüli terméskiesést okozott. Emelkedtek a fuvarköltségek, a tárolási és csomagolási díjak és a logisztikai díjszabások is. A viszonylagosan magas árak, amit fogyasztói oldalról tapasztalunk, tehát sok együttható kölcsönös ráhatásának a hozadékai.
– A manapság jellemző energetikai válság értékesítési kényszert idézett elő a termelőknél – nyilatkozta Varga István, a FruitVeb, Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szántóföldi zöldségtermesztés szakterületű alelnöke – illetve az Ukrajnában zajló háború a jelentős termelő országból, fogyasztó, azaz külföldi behozatalra szorulóvá tette az ukránokat.
Nem fogunk hagyma nélkül maradni, de olyan erős kereslet alakult ki az infláció miatt, hogy bőrünkön érezzük a túlárazás okozta kellemetlenségeket.
