A „Békéscsaba Ifjúságáért” kitüntetést Békéscsaba város önkormányzata még 2009-ben alapította. Idén Medgyesi István bűnmegelőzési főelőadó és Ugrai Gábor történelemtanár vehette át ezt a kitüntetést a Csabai Garabonciás Napok keretén belül. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős helyettes államtitkárával, dr. Illés Boglárkával a 7. Tv Aktuális című műsorában Horváth Szabolcs műsorvezető egyebek mellett arról beszélgetett, hogy országosan mennyire tartják fontosnak a hasonló helyi kezdeményezéseket, és ezeknek a támogatását?
– Úgy gondoljuk, hogy a helyi kezdeményezések rendkívül fontosak. Fontos, hogy a fiatalok érezzék azt, hogy foglalkoznak velük, meghallgatják őket, figyelnek a problémáikra, és a problémáikat nem a fiatalok nélkül, hanem a fiatalokkal együtt szeretnék megoldani. Azt látjuk, hogy Békéscsaba ezen a területen úttörő, hiszen a Csabai Garabonciás Napok, amit most már huszonhatodik éve rendeznek meg, egyedülálló Magyarországon, és nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében. Azt látjuk, hogy vannak olyan helyi közösségek, vannak olyan városok, ahol elismerik azokat a szakembereket, akik a fiatalokért tevékenykednek. Ne feledkezzünk meg a pedagógusokról sem, hiszen ők is a fiatalokkal foglalkoznak. Ezúton is köszönöm a pedagógusok, a tanárok munkáját, akik a fiataljainkat felnevelik, és oktatják. De természetesen nemcsak a pedagógusokról beszélünk, amikor a fiatalokkal foglalkozó szakemberekről említést teszünk, és egy-egy ilyen díj is rávilágítja a figyelmet erre a területre, erre a szakmára, szakemberekre vagy önkéntesekre adott esetben.
– Valamilyen támogatást tud ilyenkor nyújtani az Emberi Erőforrások Minisztériuma?
– Igyekszünk minden programot támogatásban részesíteni. Azokat a programokat, amelyeknél azt látjuk, hogy ténylegesen a fiatalokért végzik, a fiatalokért folytatják a tevékenységet, és amelyek komolyabb hagyományra tekintenek vissza, őket kiemelten igyekszünk támogatni. Nemcsak a helyi kezdeményezéseket támogatjuk. Fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy a Magyar Fiatalokért Díjat ebben az évben fogja legelőször átadni az emberi erőforrások minisztere. Eddig vártuk a jelöléseket, és remélem, hogy novemberben mindenki figyelemmel fogja kísérni a díjazottakat, az eredményeket. Ezzel is rá szeretnénk világítani, és azt szeretnénk, hogy többen fókuszként lássák azokat a szakembereket, szakértőket, akik a fiatalokkal foglalkoznak. Ami szintén nagyon fontos, az az Új Nemzedék Központ tevékenysége. Itt Békéscsabán is van egy közösségi tér. Ez a közösségi tér nem egyedüli közösségi térként működik az országban, hanem további 19 hasonló van. Tehát minden megyei jogú városban, minden megyeszékhelyen működik egy közösségi tér, ami a fiatalokért van, a fiatalok szabadidős tevékenységét szolgálja. Köszönetet szeretnék mondani a közösségi tér vezetőinek és Békéscsaba városának is, hogy a közösségi teret befogadta.
– Önök folyamatosan figyelemmel követik, hogy mi is a helyzet a fiatalokkal. Mik például a legégetőbb problémáik, és mi az amire, orvosságot kell találni?
– Amikor a fiatalokról beszélünk, vagy az ifjúságpolitikát előkészítjük, alakítjuk, akkor három nagyobb pillére építjük a tevékenységünket. Az egyik pillér az az ifjúságkutatás. Magyarországon 2000 óta négyévente végzünk nagymintás ifjúságkutatást. Ez azt jelenti, hogy 8000 fiatalt kérdezünk meg arról, hogyan vélekednek a jelenükről, hogy vélekednek a jövőjükről. Ez nagyon nagy minta, és az Európai Unión belül is egy egyedülálló kutatási tevékenység. Ezen túl vannak olyan stratégiai partnereink, akikkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, így közvetve több ezer fiatalt meg tudunk szólítani bizonyos kérdésekben. Vannak a kapcsolattartásnak közvetlen formája is, például a Csabai Garabonciás Napokon is több ezer fiatallal volt lehetőségem személyesen találkozni, és személyesen megkérdezni őket. A magyar ifjúságkutatásból ebben az évben láttuk, hogy korábban a három legégetőbb problémában benne volt az ifjúsági munkanélküliség, de most már ez a hatodik helyre csúszott vissza. Tehát a fiataloknak a saját bevallásuk alapján most már az ifjúsági munkanélküliséggel, vagy ennek a kérdéskörével kevésbé kell a mindennapokban szembesülniük. Azt is látjuk, hogy négy évvel ezelőtt a fiataloknak mindössze 40 százaléka dolgozott. Most már ez az arány 54 százalék a saját bevallásuk szerint. De hogyha kicsit körbenézzünk az Európai Unióban, akkor az Eurostat adatok is ezt igazolják, hiszen Magyarországon az ifjúsági munkanélküliség már tartósan 11 százalék alatt van, míg az EU-s átlag az még mindig a 16 százalékot közelíti meg.
– Problémát jelent önök szerint ma a nyelvtudás? Kell valamit tenni, tudunk valamit tenni egyébként ez ügyben?
– Szintén az ifjúságkutatás adataira szeretnék hivatkozni. Azt látjuk, hogy a fiatalok mintegy 73 százaléka beszél jól valamilyen idegen nyelven, de mindössze 31 százalékuk rendelkezik nyelvvizsgával, és nem látunk komolyabb előrelépést az elmúlt négy év adataihoz képest. Mi az, amit mi ilyenkor tudunk tenni? Megvizsgáljuk az okokat, miért érzik úgy többen, hogy jól beszélnek valamilyen idegen nyelven, azonban a nyelvvizsgával mégsem rendelkeznek. Márpedig hogyha megkérdezzük a munkáltatókat, akkor a nyelvtudásnak az előszobája sok esetben a nyelvvizsga. Tehát valamivel nekik először igazolniuk kell, hogy azt az adott nyelvet ismerik, és azt követően kapnak arra lehetőséget, hogy be is bizonyítsák a nyelvismeretet. De itt kell megemlítenem, hogy 2020-tól már a felsőfokú felvételi követelmények között lesz a középfokú nyelvvizsga megléte. Úgy gondolom, hogy nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fiatalok minél könnyebben nyelvvizsgához tudjanak jutni. Ezért 2018 január elsejétől a magyar kormány úgy döntött, hogy minden fiatal számára megtéríti az első sikeres nyelvvizsgának a díját a mindenkori minimálbér 25 százalékának az erejéig, amely emelt szintű érettséginek a díjával megfelelő, megegyező összeg. Az 2018 január elsejétől 34500 forint lesz. Tehát ezt a díjat mi utólagosan vissza fogjuk téríteni az új nemzedék központ segítségével a fiataloknak. Minden fiatal élhet ezzel a lehetőséggel. Minden fiatal, aki még a harmincötödik életévét nem töltötte be a nyelvvizsga megszerzésének az időpontjában.
– Fontos változások történtek a diákhitel kapcsán is. Ezek miért lesznek jók a fiataloknak, és mekkora változást jelentenek ténylegesen?
– Úgy gondoljuk, hogy minden fiatalnak az adott élethelyzetében kell segítséget nyújtanunk, és ahhoz, hogy a munkaerőpiacra minél könnyebben tudjanak integrálódni, ahhoz az oktatás az elengedhetetlen előfeltétel. Az oktatás területén biztosítani szeretnénk a fiatalok számára, hogy a felsőfokú oktatás során – abban az esetben, hogyha anyagilag nem engedhetik meg maguknak – a diákhitel-konstrukció igénybevételével ők is részt tudjanak venni a felsőoktatásban. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy a Diákhitel2-nek a kamatát 0 százalékra csökkenti. Tehát ha ezt a diákhitelt egy diák felveszi, akkor azt kamat nélkül, kamatmentesen tudja visszafizetni. A Diákhitel1-et pedig 50 ezer forintról 70 ezer forintra felemelték. Ez is egy óriási előrelépés, hiszen van egyéb költsége is a fiataloknak. Azt is ki szeretném emelni, hogy ha valaki úgy dönt felsőfokú tanulmányainak az évei alatt, hogy ő külföldön is szeretne tanulmányi tapasztalatokat szerezni, akkor erre kiváló ösztöndíj lehetőségek vannak. A magyar kormány mobilitási célú ösztöndíjakra, európai uniós források segítségével évente mintegy 17 milliárd forintot fordít, és ebbe beletartozik az Erasmus félév is. Ha valaki Erasmussal egy féléves-egyéves tanulmányi ösztöndíjat kap, és külföldön folytat tanulmányokat, akkor a 70 ezer forintnak akár a dupláját is felveheti.
– Van még egy égető probléma: a szakképzett munkaerő hiánya. Nem tudom, hogy lehet-e valamit tenni azért, hogy minél több szakképzett fiatal legyen, akik szeretnének továbbtanulni, és közben még egy szakképesítést is szerezni?
– A második szakképesítést is ingyenesen tudják a fiatalok igénybe venni. De azt is el szeretném mondani, hogy például a WorldSkills nevű versenyen magyar szakképzésben részt vevő, vagy szakképzéssel rendelkező fiatalok is részt vesznek. Vannak kiváló példák erre, és azt is hozzá szeretném tenni, hogy a Nemzeti Tehetség Programon belül 2015 óta a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjjal tudjuk támogatni a tehetséges fiatalokat. Ez olyan szempontból unikális ösztöndíj, hogy nemcsak a felsőfokú tanulmányokat végző fiatalokat tudjuk támogatni, hanem azokat is, akik valamilyen szakmával rendelkeznek, és egy szakmában sikeresek. Példának szeretném hozni Szó Gellértet, bizonyára sokan ismerik, hiszen kétszer is ő készítette el az ország tortáját. Neki Salgótarjánban van egy vállalkozása. Ezért úgy gondolom, nagyon szép példa, hogyha valaki fiatalon vállalkozást indít és vállalkozást alapít. Őt is tudtuk már támogatni ebből az ösztöndíjból. Minden lehetőséget megpróbálunk biztosítani azon fiatalok számára is, akik valamilyen szakmát választanak, hogy lássák, érdemes, megéri, és ezzel a presztízsét is próbáljuk növelni ennek a területnek.
– Mennyire lehet ma itthon tartani a fiatalokat?
– Amikor az ifjúságkutatásban megkérdeztük a fiatalokat, hogy miért döntenek a szülőföldön való boldogulás mellett, mi az, ami őket motiválja, hogy a szülőföldjükön alapítsanak vállalkozást, vagy ott keressenek munkát, akkor három fő dolgot említettek. Az első az a család, a második a barátok, a harmadik pedig a hazaszeretet. Úgy gondolom, hogy ez nagyon komoly kijelentés a fiatalok részéről, és nekünk az a feladatunk, hogy ezt a támogató környezetet a fiatalok számára biztosítsuk. Ezért erősítjük meg a családokat, és ezért elválaszthatatlan az ifjúság a családügytől. Ha megnézzük, 2030-ig Európa lesz a legöregebb kontinens 45 év átlagéletkorral. 2060-ig a világ népességének mindössze az 5 százalékát fogja adni a jelenlegi prognosztizációk szerint Európa, akkor úgy gondolom, hogy erre a kihívásra nekünk választ kell adnunk. Ha megkérdezzük a magyar fiatalokat, hogy ők hogyan képzelik el a jövőjüket, családban, házasságban, akkor a fiataloknak mindössze a 6 százaléka nyilatkozza azt, hogy ő talán nem családban képzeli el a jövőjét. Tehát a fiatalok többsége családban képzeli el a jövőjét. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon komoly felkiáltójel a magyar kormány számára is, és mi ezt a támogatóközeget szeretnénk biztosítani. De ami szintén nagyon izgalmas, az az, hogy ha a fiatalokat megkérdezzük arról, hiteles információkat honnan fogadnak el, amikor információs társadalomban élünk, akkor meg azt mondják, hogy fontos az internet, fontosak a közösségi portálok, de mégis a család az, akik az elsődleges védőhálót jelentik, és a hiteles információkat a családtagjaiktól szerzik.
– Szemléletváltás történt a vállalkozások, cégek részéről is. Ezen is dolgoztak? Nagyon sokszor hallottuk, hogy nagyon szívesen felvennének fiatal munkaerőt, mert megvan a szakképesítése, azonban nincsen gyakorlata.
– Ma a fiatalok is jobban el tudnak helyezkedni. A vállalkozásalapítás irányába is elindultak már a fiatalok. Az Ifjúsági Garancia Programmal a magyar állam azt vállalta, hogy 2018 január elsejétől nem lesz olyan nem dolgozó, nem tanuló 25 év alatti fiatal, akinek ne biztosítana vagy valamilyen gyakornoki lehetőséget, vagy valamilyen továbbképzési lehetőséget, vagy konkrétan valamilyen munkahely lehetőséget. Azt látjuk, hogy ez a program már eddig is nagyon sikeresen zajlott. Ennek a programnak a része a fiatalok vállalkozóvá válásának a támogatása is. Ennek során olyan ismereteket adunk át nekik, amellyel egy vállalkozást könnyebben el tudnak indítani, és egy kezdőtőkét is kapnak. Ez a kezdőtőke mintegy 2-3 millió forint. De ugyanígy indult a Lépj a piacra program, amely nem az ifjúsági garancia program része, de a fiataloknak a vállalkozóvá válását segíti elő. Ebben a programban nemcsak a 30 év alatti fiatalokat tudjuk támogatni, hanem aki például felsőfokú végzettséget szerzett, és a tanulmányai kitolódása miatt ő később dönt egy vállalkozás alapítása mellett, ő már 35 éves korig igénybe tudja venni ezt a támogatási formát.
