– A koronavírus-járvány óta világos lehet mindenki számára, hogy mennyire fontos a kézhigiéné. Ez a világnap azonban kifejezetten az egészségügyben dolgozóknak szól. De miért lényeges ismételten, akár egy világnap révén is felhívni a figyelmet erre a területre az egészségügyben?
– Tulajdonképpen a kézhigiénének a fejlődése 20 éves múltra tekint vissza. 2000-ben, a genfi egyetemen végeztek először kézhigiénével kapcsolatos konferenciát, illetve ekkor indultak kutatások ezzel kapcsolatban. Téma volt, hogy az alkoholos kézfertőtlenítő-szer használata az egészségügyi ellátás során mennyire fontos, és a fertőzések átvitelének megakadályozása szempontjából mennyire elsődleges. Az egészségügyi ellátás során szerzett fertőzések megelőzésében a kézhigiéné megtartásával az egészségügyi dolgozóknak fontos szerepük van. Azóta eltelt 20 év, különböző fejlesztések zajlottak, létezik egy kézhigiénés önellenőrző vizsgálati rendszer, amelyet az egészségügyi ellátóintézmények önmaguk végeznek. Ez az értékelés öt részből áll, ami tartalmazza az új rendszer bevezetését, azt, hogy hogyan implementálják az egészségügyi dolgozók oktatását, ezt hogyan ellenőrzik. A betegellátási pontokon vannak-e olyan kihelyezett figyelmeztető táblák, ahol felhívják pluszban az egészségügyi dolgozók figyelmet a kézhigiéné fontosságára. Illetve, hogy egyáltalán egy egészségügyi intézmény vezetősége hogyan segíti a betegbiztonság kialakítását, amelynek elengedhetetlen része ez a kézhigiéné.
– A koronavírus-járvány kapcsán változott-e valamilyen direktíva kifejezetten a kézhigiénével kapcsolatban?
– A laikusok számára a kézmosás a járvány idején felértékelődött, illetve a lakosságot újra meg kellett tanítani arra, hogy mennyire fontos a kézmosás a fertőző betegségek megelőzése szempontjából is. Ez egy olyan egyszerű, könnyen kivitelezhető módja az alapvető egészségügyi rendszabályoknak, amelyet nem szabad elfelejteni a pandémia lecsengésével sem. A kézhigiéné szempontjából az egészségügyben alapvetően vannak standard szabályok, amelyek eddig is érvényesek voltak az infekciókontrollban. Ezeket a pandémia idején specifikus szabályok egészítettek ki, amelyek nyilván mindaddig fennmaradnak, amíg a pandémia deklaráltan zajlik. Ennek a lezárása után sem lehet természetesen ezt elfelejteni. A kézhigiéné fontosságát évről évre hangsúlyozni kell, és folyamatosan tanítani kell az egészségügyi dolgozókat, növelni kell az együttműködő képességüket a betegbiztonság érdekében.
– Ki határozza meg, hogy mikortól számít pandémiának egy járvány?
– A WHO, az Egészségügyi Világszervezet az, amelynek a vezetője deklarálja egy pandémia kezdetét, ez a koronavírus-járvány esetében 2020 márciusában történt meg. Azóta még nem zárult le, vagyis a WHO vezetője nem deklarálta azt, hogy a pandémiának vége van. Természetesen a járványnak vannak különböző hullámai, mint ahogy Magyarországon is különböző szakaszai voltak. Jelenleg egy olyan szakaszában vagyunk, amikor már nagyon sokan átestek a fertőzésen, ezért természetes védettséggel rendelkeznek, vagy a védőoltási kampányoknak köszönhetően védőoltás által kiváltott védettséggel rendelkeznek. A lakosság körében a koronavírus már kevésbé cirkulál. Természetesen nem tűnt el, hiszen az elmúlt szezonban, ami ősztől tavaszig tartó légúti fertőzések szezonja, továbbra is deklaráltunk koronavírus-fertőzéseket. De most igazából előtérbe került az influenza és egyéb kórokozók, amelyek a koronavírus-járvány kapcsán kicsit háttérbe szorultak.
– Visszautalva a konferenciára, mi volt az ön előadásának a témája?
– Az előadásomban bemutattam a konferencia résztvevőinek a nemzetközi helyzetet. Hogy Magyarország az európai járványügyi adatai alapján hogyan áll most. Egyrészt ebben a kézhigiénés önértékelő rendszerben történő teljesítésben, másrészt pedig más mutatók alapján hogyan alakul az egészségügyi ellátó intézményekben a kézhigiéné. Azt lehet mondani, hogy Magyarország a WHO európai régiójával összevetve jól áll az önértékelő rendszer teljesítésében. Azért azt hozzá kell tennem, hogy a WHO európai régiója 53 tagállamot jelent. Tehát nemcsak az európai uniós tagállamokat, hanem idetartoznak a tőlünk keletebbre lévő államok, Oroszország, Fehéroroszország, a kaukázusi tagállamok, illetve Törökország is. Európai uniós összehasonlításban viszont azt kell mondanom, hogy picit még le vagyunk maradva. Az alkoholos kézfertőtlenítő-szer használata tekintetében az ajánlott minimum lenne 20 liter 1000 ápolási napra vonatkoztatott felhasználás. Mi még sajnos csak 10 alatt vagyunk. Igaz, hogy az utolsó adat 2017-ből származik, a pandémia előttről, és azóta nem volt újabb vizsgálat. Bízunk abban, hogy a pandémia egy picit ezt javította, és ezt a javulást fenn is tudjuk majd tartani.
– Melyek azok a tünetek, amelyek esetén mindenképpen érdemes háziorvost felkeresni, és nem elég az otthoni kúrálás?
– Azért azt az alapvető szabályt továbbra is fenn kell tartani, hogy akinek valamilyen felső légúti tünete van, 1-2 napig maradjon otthon, konzultáljon a háziorvosával. Nyilván kezdődik az allergiaszezon is. A járványügyi eseményeket értékelve most az őszitől tavaszig tartó szezonban döntő többségében influenza megbetegedést diagnosztizáltunk, és egy elég erőteljes influenzajárványt is detektáltunk, amely lassan lecseng. Ennek a következménye is az a döntés, hogy a maszkviselés most már nem kötelező május elsejétől az egészségügyi ellátó intézményekben sem. Úgyhogy a nyári időszak az várhatóan nyugodtabb lesz. Ettől függetlenül továbbra is hangsúlyozni kell, hogy mind az influenza megbetegedés, mind a koronavírus-fertőzés a nyári időszakban is előfordulhat. Tehát azok az alapvető higiénés egészségügyi rendszabályok érvényben vannak, és érvényben kell, hogy maradjanak, amelyek eddig is hangsúlyozottak voltak.
– Számíthatunk-e még arra, hogy ismét erősen fellángol a koronavírus-járvány, vagy ez már nem lesz jellemző, mert kialakult az immunitás?
– Egy kórokozóra vonatkozóan lehet becsléseket meghatározni, de természetesen jóslásokba nem tudunk bocsátkozni. Alapvetően azt lehet mondani, hogy egy légúti vírus az egy nagyon könnyen terjedő vírus, és éppen ezért volt az, hogy robbanásszerűen elterjedt a világon. Hiszen ma már a világ egyik pontjáról a másik pontjára 24 óra alatt el lehet jutni. Alapvetően a szakemberek mindig az influenzavírustól várják azt, hogy egy ilyen pandémiás potenciállal rendelkezik, mert az influenzavírus is egy nagyon változékony vírus. Évről évre más törzsek cirkulálnak a lakosság körében. Emiatt is szükséges minden szezonban újra és újra a védőoltás. Úgyhogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ, illetve a nemzetközi szakemberek is folyamatosan figyelemmel kísérik a kórokozónak is a változását, a megbetegedéseknek a számát. Nyilvánvalóan itt most már időben tudunk reagálni. Illetve megtanított minket a pandémia arra, hogy felkészültnek kell lennünk, és bármire is felkészültnek kell, hogy legyünk, hogy időben a megfelelő intézkedéseket meg lehessen tenni.
-400x225.jpg)
