A képviselő szerint Békéscsabán egyensúlyban van a költségvetés, mintegy 14 milliárd forint a város működési költsége, a fennmaradó részt pedig a fejlesztésekre fordítják. Dancsó Tibor kiemelte, hogy továbbra is változatlan probléma azonban a pénzhozó-pénzvivő beruházások aránytalansága.
A képviselő a tájékoztatón a 2016. május 5-ei Csabai Mérlegből is idézett, abból, amelyik Orbán Viktor miniszterelnök békéscsabai látogatásáról szól, amikor a miniszterelnök a Modern Városok Program miatt járt a megyeszékhelyen. Dancsó Tibor hangsúlyozta, hogy több ígért beruházás, mint például a hűtőház újjáépítése, a zöldségszárító- és paradicsomsűrítő üzem létrehozása a feledésbe merült, ami azért probléma, mert munkahelyteremtő, vagy éppen termelő beruházásokról van szó. Hozzátette: mintegy egymilliárd forintból újult meg a közelmúltban a városi sportcsarnok, de nem érti, hogy miért van szükség egy új multifunkcionális sportcsarnokra, amelynek az üzemeltetési költsége rendkívül magas lesz.
Problémának nevezte, hogy 8,5 milliárd forintba kerül a piacberuházás, hamarosan átadják az ennek részeként megépült parkolóház, és épül egy vásárcsarnok is. Elmondása alapján a városnak van egy piaca, amelyet nemrég jelentős összegből újítottak fel, de mégsincs kihasználva: a szombati és a szerdai napokon kívül szerinte meg sem éri kinyitni az árusoknak, hiszen nincs, aki akkor vásároljon.
Kitért a CsabaParkra is, amelyre elmondása szerint 4,5 milliárd forintot költött már a város,. A Békéscsabai Városfejlesztési Kft. ugyan átvette az üzemeltetést, de a létesítményhez nincs még üzleti terv, így rendkívül veszteséges a fenntartása. Dancsó Tibor kiemelte, ha bármelyik veszteséges fejlesztést felemlegeti a közgyűlésen, vagy Szarvas Péter polgármesternek, azt a választ kapja: "a beruházás növeli a város urbanizációs szintjét". A képviselő úgy vélte, ez nem megfelelő válasz. Megjegyezte, hogy a profitorientált beruházásokat addig kell csinálni, amíg az hasznot nem termelnek, ennek pedig alapfeltétele, hogy a megépült fejlesztést kezdjék el üzemeltetni, de ez nem így történik Békéscsabán.
Dancsó Tibor arról is beszélt, hogy a Life integrált projekt részeként Jaminában egy levegőminőség-mérő berendezést telepítettek, a beruházáshoz pedig "hozzácsapták" a közösségi kerékpáros rendszer kialakítását, üzemeltetését. Az eredeti tervek szerint ez azt jelenti, hogy lesz öt dokkolóállomás városszerte, dokkolónként tizenöt férőhellyel és tíz darab elektromos rásegítésű kerékpárral, ezeket lehet pénzért cserébe használni. A képviselő példaként hozta Nagykanizsát, ahol a közelmúltban egy ilyen rendszert zárattak be.
– Napi átlagban három ember vette igénybe a kerékpárokat, a bérletesek száma nem érte el a huszat, a fenntartó 2016 óta mintegy 53 millió forintot költött a rendszer fenntartására, a bevétel pedig alig haladta meg az 500 ezer forintot. Biztos akarunk ilyet? Polgármester urat idézve természetesen, mert emeli a város urbanizációs szintjét. Amennyiben mindenre ezt mondjuk, Békéscsaba tönkre fog menni – emelte ki.
Kitért arra is, hogy a békéscsabai önkormányzat 5 millió forintot biztosított a koronavírus-járvány miatt bajba került kisvállalkozóknak, ezt az érintettek mikrohitel formájában vehetik igénybe, kamattámogatásként. Kifogásolta, hogy olyan cégek jutottak hozzá az összeghez, amelyek már a járvány előtt is veszteségesek voltak, vagy éppen nem rendelkeztek éves szintű bevallással.
A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervével kapcsolatban furcsállta, hogy a több száz milliárd forintot kezelő cég 9,8 millió forint adózás előtti eredményt tervez. Nem tudja elképzelni, hogy gazdaságos működésre sarkallja ez a terv a zrt.-t, amely törzsház szinten is 13 millió forint adózás előtti eredményt tervezett be. Elmondása szerint ez egy "kicsi" pár száz millió forintos cég tervezett nyeresége, nem egy milliárdos vagyonnal dolgozó vállalkozásé.
