Trnóczkiné Kukucska Zsuzsanna a kézműves a hagyományokat őrzi munkájával. Az orosházi mézeskalácsos kérdésünkre elmondta, hogy az édességeire kerülő minták szimbólumrendszerét a népművészet gyökereiből dolgozza fel.
A tápláló, könnyen elkészíthető egészséges édességnek kultikus jelentősége volt a történelem során. Gyógyító erőt tulajdonítottak neki és az istenek eledelének tartották. Széll János, etnográfus kiemelte, hogy Magyarország az egyik legalkalmasabb terület a Kárpát-medencében a mézeskalács hagyományának ápolására.
A hétköznapok során még sokáig a díszítetlen mézeskalács volt gyakori, amelyet idővel cukormázzal, vagy termésekkel díszítettek.
Az adventi időszakban a Jaminai Közösségi Házban is volt lehetőség a mézeskalács készítésére. A díszítés ezúttal a hagyományostól eltérően került fel az édes finomságra. Cukormáz helyett a már említett természetes alapanyagokat részesítették előnyben.
Szatmáriné Priskin Anita, a Békéscsabai Városi Nagycsaládosok Egyesületének tagja az adventi időszakban tartott kézműves foglalkozást. Ennek keretein belül kész tésztaadagok várták a közösségi házban a résztvevőket, akik magvakkal díszíthették alkotásaikat.
"Ahány ház annyi szokás" tartja a közmondás, amivel Duna Anikó is egyet ért. A Catlantis Macskamentő Egyesület vezetője hangsúlyozta, náluk a decemberi hónap teljes egészében a mézeskalács készítésésről, díszítéséről szól, és náluk idén sem maradhat ki macska formájú édes sütemény.
– Nagyon élvezi a munkát a kislányom és a barátainkat is be szoktuk vonni ebbe a folyamatba. A fűszereket egyedileg állítom össze, elkészítjük a süteményt, amit aztéb kidíszítünk: a bekevert cukormázat fecskendővel illetve kanállal kenjük a mézeskalácsokra – fogalmazott Duna Anikó.
Hozzátette: közel ezer darab mézeskaláccsal készültek az ünnepre, hiszen a mézeskalácsokat gasztro ajándéknak szánják.
