- A klímaváltozás milyen jeleit tapasztalhatjuk és tapasztalhattuk eddig Békéscsabán és környékén?
- Egyre inkább látható, hogy a klímaváltozás az egyik legfenyegetőbb veszély, amivel manapság az emberiségnek szembe kell néznie. A klímaváltozással kapcsolatban alapvetően azt kell tudni, hogy az elmúlt száz évben 1 Celsius-fokot emelkedett a hőmérséklet, ami természetesen Békéscsabára is érvényes. Azt tapasztaljuk, hogy egyre gyakoribbá válnak az extrém nagy csapadékok és ezzel párhuzamosan az aszályos időszakok, amit az idei nyáron megtapasztalhattuk, hiszen ilyen forróság, ilyen aszály régen nem volt. Az elmúlt három év egyértelműen azt mutatja, hogy az időjárás szokott rendszere változóban van, ezt bizonyítja a váltakozó extrém meleg és extrém hideg idő, és a korábban ilyen mennyiségben nem tapasztalt ciklonok megjelenése a Kárpát-medencében.
A 24. órában vagyunk, szokták mondani, és ez sajnos valóban így van. Ezt a problémát felelős döntéshozók nem tehetik félre, nem halogatható az ezzel kapcsolatos felelősségvállalás. Tenni kell, itt és most van a tettek ideje. Ugyanis amit ma teszünk, vagy nem teszünk, az hosszú évekre, évtizedekre meghatározhatja az életünket, az életünk minőségét. A mienkét, a gyermekeinkét és az unokáinkét is. A tettek mezejére kell tehát lépni, az önkormányzatoknak, az egyes embereknek, a vállalkozóknak, a civil szervezeteknek, és nekünk, politikusoknak is.
- Egy megyei jogú város döntéshozói mit tehetnek a negatív folyamat megakadályozása, megelőzése érdekében?
- Elsősorban felelős gondolkozás, a probléma felismerése és tenni akarás szükséges. Szerencsére városunkban mindhárom feltétel fennáll. Jómagamnak, mint környezetvédelmi ügyekért is felelős tanácsnokként nagyobb a felelősségem, ezért a legutóbbi közgyűlésre benyújtottam egy előterjesztést, amely a fásszárú növények védelméről szól. Az anyag jövőbemutató, a klímavédelmet segíti elő. A javaslat közvetlen célja az volt, hogy Békéscsaba közigazgatási területén lévő jelenlegi zöldterületek és zöldfelületek, valamint a jövőben kialakításra kerülő növényzet rongálását, pusztítását, értékük csökkentését elkerülhetővé tegye, a meglévő fás szárú növények védelmét biztosítsa, kivágásuk és pótlásuk követelményeit szabályozza, a megszűnő zöldfelület, illetve növényállomány pótlásáról rendelkezzen, segítse elő, hogy már a beruházások előkészítése során kellő figyelmet kapjanak a környezetvédelmi szempontok.
Tudomásom szerint, Békéscsabán nincs helyi rendeletben szabályozva a fás szárú növényzet kivágásának engedélyezett időszaka. Nincs helyi rendeletben tiltva a madarak költési és fiókanevelési időszakában a fák kivágása.
Közgyűlési felhatalmazással, helyi rendelettel jóval hatékonyabban és gyorsabban fel lehet lépni a természetkárosítás megelőzése érdekében, felelősségteljesebben lehet beruházásokat tervezni, és gyorsabb lehet a szankcionálás is. Ilyen típusú helyi rendeletek számos magyar településen, megyei jogú városokban is hatályban vannak, például Székesfehérváron, Veszprémben vagy Pécsett.
- Mi a további útja a javaslatnak?
Természetesen a rendeletalkotás nem öncélú dolog, hiszem azt, hogy egy jogalkotó, legyen az az önkormányzat várospolitikai üzenetet is közvetít azzal, hogy tematikusan foglalkozik egy témával, rendeletet alkot, jelezve annak fontosságát.
Hazánkban az önkormányzatoknak lehetősége van törvényi előírásnál akár szigorúbb helyi szabályozást is előírni. Előterjesztésemben eredetileg azt javasoltam, hogy a Békéscsaba önkormányzata alkossa meg saját rendeletét a település fásszárú növényzetének védelmével kapcsolatban.
Tudom, tapasztalom, önkormányzatunk, városunk vezetői is elkötelezettek zöld környezetünk gondozása, fejlesztése ügyében, Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere például a minap jelezte, hogy csak a legindokoltabb esetben engedélyez beruházások esetében is fakivágást, de az idei nyáron is megmutatkozott az elkötelezettség. Városunk cégei - a polgármester kérésének is megfelelően - fokozott erőfeszítéssel igyekeztek növényállományunk gondozásában, öntözésében.
Visszatérve a kérdésre. Szarvas Péterrel egy kompromisszum keretében, abban állapodtunk meg, hogy a közgyűlés felkéri Dr. Bacsa Vendel jegyzőt, vizsgálja meg a hatályos jogszabályokat, hogy milyen intézkedésekkel tudnunk érdemben előre lépni. Az előkészítés érdekében feláll egy bizottság, melyben a polgármester, a jegyző, Hanó Miklós, gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, Szente Béla képviselő és jómagam dolgozunk. Feladatunk egy olyan szabályozási javaslat kidolgozása, amely még ebben az esztendőben lehetővé teszi a közgyűlés számára, hogy döntést hozzon az ésszerű szabályozási, akár rendeletalkotási formulára. Fontosnak gondolom, hogy folyjon olyan szakmapolitikai egyeztetés, amely mindannyiunk számára megnyugtató eredményre vezet.
Ezen felül szükségszerűnek tartom, hogy rendelkezzen az önkormányzat olyan informatikai alapú fakataszterrel, mely teljes képet tud adni zöld vagyonunk összetételéről, annak állapotáról, a beavatkozások szükségességéről.
Fontosnak tartom, hogy az önkormányzat ebben a kérdéskörben kezdeményező szerepet játsszon és, hogy a város lakossága érezze, hogy az önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz, érezze, hogy a közvagyon ezen része is jó kezekben van. Környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsnokként kötelességemnek érzem, hogy az önkormányzat, intézményeink, az egyre aktívabb civilszervezetek, mint például a Hatvanezer fa Egyesület, a Körös Klub, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, vagy a lakosság közötti együttműködést elősegítsem, lehetővé téve, hogy kéz a kézben dolgozzunk zöld vagyonunk megőrzéséért és gyarapításáért.
A konzultációs folyamat időszakában örömmel veszem, ha az előterjesztés tárgyához érdemben illeszkedő, konkrét, ésszerű, reálisan, érdemben megvalósítható szakmai javaslatok érkeznek. Szakmai és civil szereplők irányába, ahogy eddig, ezután is nyitott vagyok és készen állok szakmai konzultációt folytatni. Magam részéről készen állok arra a közös munkára, mellyel együtt jó eredményt fogunk tudni elérni városunk érdekében.
Egy kínai közmondás szerint a legjobb időpont a faültetésre húsz évvel ezelőtt volt, a második legjobb időpont pedig ma van.
- A klímaváltozással kapcsolatban mi az, amit a legsürgetőbb lenne megtenni? Mi az, amit egyéni szinten tudunk tenni?
- Úgy érzem, hogy hazánkban a szemlélettel is gond van még, ugyanis az emberek jelentős része nem érzi a klímaváltozást igazán súlyos problémának. Globális ügynek érzik, mellyel lokálisan, vagyis helyben nem is kell foglalkoznunk. Ezért kell a helyi döntéshozóknak lépni, ahogy azt mi is tesszük Békéscsabán. Tudomásul kell venni, hogy minden egyes embernek tennie kell a változásért! Csak rajtunk múlik. Cselekedjünk!
