Békéscsaba történelme egészen a középkorig vezethető vissza, amikor is a város teljesen megsemmisült, így őseinknek a nulláról kellett elkezdeniük felépíteni otthonukat. Többek között erről is szó volt a Csabai mesék első kerekasztal beszélgetésén, melyet Bauer Barbara író és férje, Valastyán Pál jogász koordinált. Vendégeik ezúttal Kis Béla Podmaniczky-díjas építész és Szalai Ágnes történész voltak.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
Az eseményt Békéscsaba polgármestere, Szarvas Péter nyitotta meg, aki elmondta, izgatottan várta az eseményt, hiszen fontos megőriznünk és tovább vinnünk a város múltját, őseink értékeit.
– A magyar irodalomban nem igazán van példa olyan családi regényre, amely Békéscsaba történetét dolgozza fel, Bauer Barbara pedig ezt szeretné megvalósítani. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a múltunk minden formában meg legyen őrizve. Az önkormányzat minden tekintetben támogatja a szerzőt abban, hogy ez a nagyszerű gondolat egy írói, alkotóművészeti folyamat végén eredménnyel zárulhasson. Ez a regény, ha megszületik, azt gondolom, hogy nemcsak helytörténeti, de irodalmi jelentőségű is lesz. Izgatottan várom! – fogalmazott a városvezető.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
A könyvtár igazgatója, Juhász Zoltán elmondta: több szállal kötődnek a helyismerethez, hiszen ők rendelkeznek a legnagyobb békéscsabai kötődésű, helyismereti gyűjteménnyel, továbbá rendszeresen van szabadegyetemi előadás a bibliotékában. Kiemelte azt is, hogy nagyon népszerűek ezek az események a lakosság körében.
– Fontos szerepe lesz ma este a közönségnek, a hallgatóságnak is, hiszen az a cél, hogy egyfajta interaktív beszélgetés, párbeszéd alakuljon ki, és a végén családi emlékek, vagy kevésbé ismert sztorik kerüljenek a felszínre – fejtette ki az igazgató.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
Bauer Barbara a Fekete rózsa című kötetét hasonló metodika alapján alkotta meg. Kiemelte: mindezt férjével közösen már régóta fontolgatták és nagyon hálás azért, hogy most végre lehetősége van megvalósítani.
– Azt szeretném, ha élne a történelem, hogy értsük meg, honnan jöttünk, miért viselkednek és élnek a csabaiak úgy, ahogy, milyen hagyományokat örökítettek meg, milyen érzelmi, történelmi lenyomatokat viselnek, amelyek meghatározzák a mindennapi életüket. Azt gondolnánk, az 1700-as évek és az 1718-as betelepülés olyan nagyon régen volt, hogy nincs ránk hatással. De én azt szeretném, ha ráébrednénk arra, amire minden alkalommal rá szoktunk, amikor a történelemmel foglalkozunk, hogy igenis ez mind nagy hatással van ránk – fogalmazott az író.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
A szerző tollából származik továbbá a Wenckheim család történetét feldolgozó kétrészes kötetsorozat, mely “A leggazdagabb árva” és az “Egy estély a kastélyban” címet viseli.
