Csabai életképek – Fábry Károly: Apponyi-utcák VI.

2022. augusztus 13. 12:14 | behir

Végéhez közeledett a Fábry Károly által írt helytörténeti sorozat a Körösvidék 100 évvel ezelőtti számaiban, legalábbis annak első felvonása. Az utolsó négy részből kiderült az is, hogy miért ez a címe az írásnak.

Mint Fábry írta, tovább küzdött az örökváltsági adóssággal a derék csabai nép, ezért „1852-ben népszavazás utján elhatározták, hogy a közlegelőket, a kis-és nagyrétet egyénenként felosztják”. Hammer Jakab mérnököt bízták meg azzal, hogy készítse el a felosztási térképeket és a telekkönyvet. Nyolcad telkenként kaptak földművesek egy „oktát”, azaz 1/8 területet a réteken és ezeket a részeket még a cikk írásának éveiben is így nevezték. Nem mindenki gondolkodott azonban így. Voltak, akik a közös legelők megtartásában voltak érdekeltek, ezért bennhagyták a földjeiket és megalakították a felsővégi és alsóvégi közlegelőtársulatot.

A továbbiakban a szerző a környékbeli régi nagy vadászatokról írt, melyek „országos hírűek és fontosságúak voltak”. Szó volt az alföldi betyárokról is, akiktől még a „spiclik”, azaz az „osztrák és cseh beamterek (hivatalnokok), az addig ösmeretlen zsandárok és nagy számban kémek” is féltek. Kiderült az is, hogy miért építettek az osztrákok a kondorosi csárdával szemben egy zsandárkaszárnyát tele zsandárral.

Végül 1922. március 19-én, a 18. részben világossá vált, hogy miért kapta az Apponyi nevet az új csabai utca (ez napjainkban a József Attila utca). Korábban ott a tiszttartói ház és a hozzá tartozó nagy kert volt, de a város elhatározta, hogy utcát nyit ezen keresztül az Élővíz-csatorna felé.

A csabai értelmiség régóta szeretett volna egy „lánynevelő iskolát” létesíteni, ahol „az uri vagy iparos lányok” tovább tanulhattak volna. Ezek a családok rájöttek arra, hogy „a falut paraszti mivoltából csakis a magyarosodás és a művelődés terjesztésével lehet kiemelni s helyesen és célirányosan tapintottak oda, hogy arra legalkalmasabb a nőnevelés”. Egy ilyen intézménynek a legjobb helye a település központjában volt. A képviselőtestület hozzájárult az utca kialakításához és onnan a telket ingyen (!) adományozta a leendő lányiskola számára. Az építkezést segítette Kemény Mihály volt községi mérnök, Zsilinszky Mihály és maga Apponyi Albert is, aki még állami segélyt is szerzett. Létrehoztak egy Nőnevelő Társulatot is, melynek elnöke Apponyi lett, akinek „hervadhatlan sok érdeme volt” az iskola létrejöttében. Az ő érdemei elismeréséül lett az új utca neve Apponyi utca.

További programok »

FEL