Csabai életképek: Békéscsaba 1933-ban

2021. november 20. 14:16 | Ugrai Gábor

Korniss Géza békéscsabai tanácsnok 1933-ban írt egy hosszabb írást városunkról a 8 Órai Újság című fővárosi lap számára. Ebből kiderült, hogy a lakosság fele „őstermelő” és a mezőgazdaság legnagyobb nyereménye a „világmárkájú tiszavidéki búza”.

Az „izletes csabai nyári kolbász”, a tojás - és baromfikivitel és a sertéstenyésztés is növelte a csabaiak bevételeit.

A város lakosságának 62%-a evangélikus, 23%-a katolikus, 7% református és 5% izraelita vallású volt, míg 62% magyar anyanyelvűnek vallotta magát és 37% tótnak.

A tanácsnok hangsúlyozta, hogy Csaba a kultúra terén is nagy fejlődésnek indult. Iskolák épültek, múzeuma, modern színháza és mozija is van a városnak. Az utóbbi 20 évben sorra alakultak a sportegyesületek, a lakosok rendelkezésére állnak ligetek és parkok. A Hősök Temetőjét az ország egyik legszebb és legjobban gondozott sírkertjének tartotta Korniss.

Az ipar területén sem kellett szégyenkeznie a városnak, hiszen sok „nagyobb teljesítményű, sok munkáskezet foglalkoztató és külföldre is rendszeresen szállító iparvállalat” is megtalálható volt: többek között a Sertéshizlaló Rt, Réthy Béla gyógycukorka gyára, a Merkur szövöde, az Excelsior Harisnyagyár. Ezeken kívül gőzmalmok, téglagyárak, szőnyeggyár és „Dorn József szabadalmazott gép- és rosta- lemez gyára” is munkaalkalmat teremtett a helyieknek.

A korszakban megépült a Kisgazda és a Békéscsabai Iparosok székháza, kibővítették a városházát és a városi villamosművet is. Renoválták a Vigadót, emeletet húztak fel a Vasúti Szállodára és megépült 28 tisztviselői kislakás. Egészségügyi téren is nagyarányú volt a fejlődés. A kórház már modern sebészeti pavilonnal rendelkezett és elkészült az Árpád fürdő gyógyászati részlege is.

A „Tüdőbeteggondozó Intézet” modern felszerelést kapott, illetve megkezdte működését az Anya- és Csecsemővédő Intézet, mely „mellet tejkonyha is működik”. Békéscsabán létesült mentőegyesület, árvaház, zsidó aggok otthona és menedékház is, ahol az „átutazó egyének nyernek szállást”.

A várost 7 irányból lehet közúton megközelíteni és két nagy forgalmú vasút is keresztülhaladt rajta.

Korniss Géza írását a következő gondolatokkal fejezte be: „Békéscsaba, mint mezőgazdasági jellegű és alföldi fekvésű város, természeti kincsekben nem bővelkedik, mégis közligeteinél s parkjainál, strandfürdőjénél, tennisz- és sportpályáinál fogva nyári tartózkodásra alkalmasabb annak, aki nemcsak látni, de szórakozni is óhajt”.

További programok »

FEL