Mivel Magyarország a tengelyhatalmak oldalán harcolt, ezért a békéscsabai politikai napilapban minden külpolitikai hír a német-olasz seregek sikereiről és a Szövetségesek vereségeiről szólt.
Január 3-án Hitler napiparancsát olvashatták a csabaiak, melyben az olaszországi harcokkal kapcsolatban a következő hangzott el: „a rohamból csigaoffenzíva lett és a szövetségesek hadvezérei boldogok, ha egy héten egy, vagy két parasztfalu romjainak elfoglalását jelenthetik”. Másnap a címlapon már arról volt szó, hogy Londonban összeült az inváziós bizottság, melyben „az elözönlési hadművelet vezetésére kiszemelt angol és amerikai parancsnokok” tanácskoztak. Ezzel kapcsolatban nem hiányozhatott a németek válaszlépéseiről szóló cikk sem, mely „Németország felkészült az esetleges invázió elhárítására” címet viselte. Ebben az szerepelt, hogy „a német előkészületek nagyvonalúak és hatalmasak”, illetve Rommel tábornagy megszemlélte az erődítési munkálatokat (A sikeres partraszállásra végül 1944. június 6-án került sor Normandiában.).
A keleti, azaz a szovjetek elleni frontról is jelentek meg hírek a Körösvidékben. Bár a sztálingrádi (1942/43) és a kurszki (1943) csata óta a Vörös Hadsereg ellenállhatatlanul nyomult nyugati irányba, a cikkekben mást lehetett olvasni. „Csapataink a várostól északra ellentámadásban visszavetették a szovjetet és 30 löveget zsákmányoltak. Az ellenség emberben és anyagban súlyos veszteséget szenvedett” vagy „a keleti arcvonal déli szakaszának súlypontjain a német páncélosok vették át a kezdeményezést”.
Németországot súlyos légitámadások érték 1944-ben (Magyarországot csak a márciusi német megszállás után), ezekről a következőket olvashatták Békéscsabán: „A németek szétugrasztottak egy erős északamerikai bombázóköteléket” vagy „Kilenc perc alatt tíz angolszász repülőgépet lőttek le Berlin fölött”.
Olaszországban ekkor kezdődött a Monte Cassinó-i csata, erről február 3-án a következő hír jelent meg: „A németek a környező sziklafalak közé rejtett ütegekből rettentő erejű tüzet zúdítanak a hatalmas tömegekben támadó angolszász csapatokra, amelyek így rendkívül nagy veszteségeket szenvednek”. (Folytatjuk.)
