Az ügy érdekében még aláírásokat is gyűjtöttek Békéscsabán, de mindössze 72 személy támogatta az ötletet. Próbálkozások később is történtek, de „a jó conservativ tótok nem akarták a bírói hatalmat és község vezetést”, ragaszkodtak a jól fizető állásaikhoz. Egészen 1919-ig kellett várni, amikor is dr. Berthóty István első polgármester vezetésével végre megkapta a település a címet.
Csaba fejlődése töretlen volt a szerző által tárgyalt korszakban. A településen lakók létszáma 1716-ban 110 fő volt, míg 1745-ben már elérte a 2740 főt! 1795-ben a szám átlépte a tízezret és az 1800-as évek közepére (1857) Békéscsaba lakossága 26 700 „lélekből” állt.
Egy hosszabb kitérő után – melyben az 1922-es állapotokat hasonlította össze Fábry a korabelivel – folytatódott a városháza építésének története a Körösvidékben. 1871. november 13-án közgyűlést rendeztek, melyen Sztraka Ernő ismertette az új városháza terveit és építésének költségvetését is. A gyűlésen a jegyző azt javasolta, hogy telekvásárlással „a városháza egy szép, széles frontban épülhetne, alul a földszinten csupa boltokat lehetne nyitni”, de a többség elvetette ezt az elképzelést. Fábry szerint ez hiba volt, mert a városháza épülete kicsinek bizonyult, ki is kellett később bővíteni.
Az elkészült tervek bírálatára Ybl Miklóst kérték fel, aki „az eredeti tervet némely módosításokkal kivitelre alkalmasnak találta, de megjegyezte, hogy az osztályokat célszerűbben lehetne beosztani, ha a szomszéd Sailer-ház meg-szerzésével tágittatnék”. Mindezt az elöljárók nem támogatták, de Ybl munkáját 100 forinttal köszönték meg.
Ezt követően meghirdették a pályázatot a városháza építésére; a beérkezett ajánlatokat 1872. március 5-én bontották ki. A csabai képviselőtestület azt a nézőpontot képviselte, hogy helyi vállalkozók kapják a megrendeléseket, ezért nem fogadták el a debreceni illetőségű társvállalkozók legkedvezőbb ajánlatát. Nemcsak a csabai mesteremberek jártak jól, hanem a település is, hiszen így olcsóbban meg lehetett építeni a városházát, mintha a vállalkozó építette volna fel. (Folytatjuk.)
