– Örömmel és némi szorongással érkeztem a kertbarátok meghívására, ugyanis a kertészek egy cél érdelében dolgoznak: azért, hogy a kertben minél több termés és kevesebb „káros” állat legyen, ez pedig konfliktushelyzeteket hozhat – mondta Boldog Gusztáv az előadása előtt.
Hozzáfűzte, ebből kifolyólag a kertészek, a gazdászok, a vadászok, az erdészek hajlamosak hasznosra és károsra különíteni az állatokat és a növényeket is. A természetben azonban nincs ilyen.
Galéria
– A most bennem dúló természetvédő és a nézőközönségben dúló, haszonra való törekvés közti ellentétét próbálom egy picit felcsippenteni és szakmai alapon rövidre zárni – tette hozzá.
Példaként a seregélyt említette meg, amely eléggé megosztó madár. Ugyanis amikor még nem érik a cseresznye, akkor csupa hasznot hajt a kertészek számára: rengeteg kukacot, különböző kártevőt elpusztít. Amikor azonban beáll a cseresznye-szezon, akkor már káros, mert megdézsmálja a gyümölcsöt.
– Valahogy mindenkinek az ég be az agyába – folytatta –, hogy mennyi kárt okoz. A verebekkel ugyanez a helyzet, a fiókáit kukacokkal eteti, de olykor a gabonát is megeszi, illetve megcsipkedi a terményt. Általában az utóbbi miatt skatulyázzuk be, pedig ezt az év kisebb szakában teszi. Apám – vagy kényelmességből, vagy nem – a fák tetejét, a felső sor szőlőt sosem szedte le, mindig azt mondta, hogy az a madaraké.
