Wittmann László az úgynevezett eleki böjttörés, böjt közepe rendezvény szervezője. E tradíciójukról beszélgettünk.
– Az elekiek hogyan viszonyulnak a böjti időszakhoz?
– A régi elekiek nagyon szigorúan megtartották a böjti időszakot, ami hamvazószerdától húsvétig tart. Farsang keddjén a legtöbb háztartásban még az edényeket is kifőzték, nehogy zsír maradjon bennük, negyven napig tartózkodtak a húsfogyasztástól, nem tartottak bálakat és hangos összejöveteleket.
– Ha már a szigorú böjti szokásokról beszélgetünk, mit kell tudnunk a böjttörésről?
– A vidám, önfeledt farsangi időszak után főként a fiatalabb generációknak nehezére esett betartani ezeket a szigorú szabályokat, ezért egyedülálló hagyományt teremtettek. Hamvazószerdát követő harmadik szerdán, a sötétedést követően fiúk csoportjai indultak el a településen a lányos házakhoz, hogy tojásokat gyűjtsenek maguknak. Rongyokból készítettek maguknak egy úgynevezett „Putza” babát, amit magukkal vittek a házakhoz. A házaknál így énekeltek az eleki frank dialektusban: „Haind is mita in dr fasta, Trecht mir ti putza ivrs wasr. Ar raus,…” („Ma van böjt közepe, Átvisszük a babát a vízen. Adjatok ki tojásokat, …”). Ezzel a mondókával tojást kértek a ház lakóitól, amiből rántottát tudnak készíteni.
– Hogyan viszonyultak a böjt közepi szokásokhoz a lakók, illetve a hatóságok?
– Ha a házigazdák meghallották a fiúk énekét, kiadták az ablakon a tojásokat, a fiúk nem léphettek be a lányos házba. Ahol viszont nem kaptak tojást, ott a házat megdobálták záptojással. Amikor már összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű tojást, kifújták a tojások belsejét, az egyik fiatalnál elkészítették a rántottát, amibe még kolbász is került, és vidám együttlétben töltötték el az estét. A tojások héjából láncot fűztek, amit a főtéren, a katolikus templom melletti templomkertben álló Rézi szobor nyakába akasztottak. Az akkori hatóságok nem nézték jó szemmel a fiatalok jókedvét, és a nyugalom megzavarására hivatkozva igyekeztek megakadályozni őket ebben.
– Kik gyakorolják Eleken ma is ezt a hagyományt?
– A Röpülj Páva kör, majd az Eleki Németek Egyesülete és az Eleki Német Nemzetiségi Önkormányzat már évtizedek óta töretlenül őrzi ezt a hagyományt.
– Hogy kell elképzelni ma a böjttörést? Mikor fűzik fel a tojáskoszorút a szobor nyakába és kinél történik a rántotta megsütése?
– Napjainkban az eleki németek közösségi házában elődeinkhez hasonlóan, a böjt kezdetét követő harmadik szerdán történik a rántotta készítése, ma már leginkább az asszonyok közreműködésével. Ilyenkor több száz tojást fújnak ki, és fűznek hosszú láncokba. A férfiak csoportja előadja a Böjt közepi rigmusokat, majd jóízűen, jókedvvel, szépen megterített asztal mellett egyesületünk tagjai és a meghívott vendégek elfogyasztják a finom rántottát! A vacsora végén pedig a felfűzött tojáskoszorút mi is a szobor nyakába akasztjuk.
– Vannak a megnevezett klubokon kívül olyanok, akik segédkeznek a programban?
– Nagy örömünkre az 1990-es évek végén az eleki óvodák német nemzetiségi csoportjai is bekapcsolódtak ennek a különleges hagyománynak a megőrzésébe, a nemzetiségi óvónők vezetésével, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a fiatal generációk körében is tovább éljen ez a kedves hagyomány.
Galéria
