Bepirult Csabai Zozó, a Csirkefogók trénere, mégis összejött a bravúr!

A szombat hajnali 10 órakor kezdődő rajtmeccsen a Csirkefogók a legnagyobb riválisukkal, a Csongráddal kezdtek.

A dolog pikantériája, hogy a vendégcsapatból uszkve négy játékosnak volt – ahogy a csabapolo.hu írja –: „a szövetség által is elismert és rögzített sportorvosi igazolása, ezért bárhogy is győztek, 5–0-ás gólkülönbséggel ellenfeleik kapták meg a három bajnoki pontot”. (A kvázi edzőmeccset a csongrádiak 8-7-re vitték, de a fenti okok miatt valójában a Csaba nyert 5-0-ra.)

Nem mellesleg, az emberfia csak a magyar és a csirkefogó válogatottat (mármint, ha a gyermekkorcsoport IV.-ről van szó) tudja magas hőfokon nézni – ebben ugye nincs semmi elfogultság (naná!).

A következő derbi a Szegedi Vízipóló Suli ellen volt, amelyet a házigazdák 13-4-re nyertek. Lehetett volna több csirkegól is, noha a történelmet sem a „ha”-ra, sem a „volná”-ra játsszák. De például az aranykezű Szatmári Levente legalább három és fél akkora kapufát lőtt, amit szinte biztos, hogy még a szaunában is hallottak. Öröm volt nézni, ahogy a 43 kilós Pónya Oli simán rámegy a négyszer akkora ellenfelekre, és többnyire le is fegyverezi őket.

– Milyen érzés látni az ex-játékosaid? – kérdeztem a mellettem álló Dobra Róbertet, a babyk, az eggyel kisebb korosztály vezetőjét. – Felemelő – válaszolta –, hogy most már van valami konyításuk a pólóhoz.

A csabai Csirkék vasárnap a Yordo Szentes VK-val kezdtek, azaz a Szentes lánnyal. Kezdetben a fiaink alapból rájuk sem mertek nézni, pláne hozzájuk érni. Majdan szépen beindult a hazai henger.

Az egyik pillanatban azt látjuk, hogy Tóth Sándor sípmester egy piros lappal honorálja Csabai Zozó tréner igyekezetét – mert minden bizonnyal abban a pillanatban két különböző értelmezésben definiálják a vízilabdát. Ezáltal Zó’-nak el is kellett hagynia a kispadot. (Gondoljunk csak bele, milyen lett volna, ha a vasárnap esti, magyar-spanyol Eb-döntőn Märcz Tamás nélkül kellett volna a férfiválogatottnak taposni a malomban.)

Aztán csend. Néhány percig csak az uszoda vízvisszaforgatójának a zaját lehetett hallani… majd folytatódott a derbi.

Aközben számtalan válságstáb állt össze: a szülői munkaközösségből szó nélkül előlépett a három Dobó lány (Anita, Diána, Szilvia). A kispadhoz pedig azon nyomban két idősebb pólós fiú lépett: Bujdosó Anti és Korcsok Peti.

Persze messziről egyszerű volt a képlet: csak hallgatni kellett az ellenfél trénerét, és annak a fonákját játszani. (hahaha)

És a gyerekek ahelyett, hogy összeestek volna a vízben, bebizonyították, hogy összeszorított fogakkal, fegyelmezetten is lehet győzni. És tudtak! (21-7-re – szó szerint a bizonyítási vágy hajtotta őket.)

Az utolsó mérkőzésen, az Aqua SE Nyíregyháza ellenin már Szabó Simeon, egy korábbi játékos trenírozta a viharsarki haderőt. Aközben Csabai Zozó a bíró háta mögül valamilyen sajátos jelnyelven üzent a szemben ülő szülőknek, akik a látottakat fordították le Simeonnak… Az „apátlan” gárda egy kicsit megfáradt, de az összecsapás vége így is 18-14 lett; így jelenleg a Csirkefogók a tabella élén.)

Edzői mérleg a büfében:

– Miképp látod a látottakat?

– Minden remek volt.

– Köszönöm a bő, meggyőző választ! Szó-óval?

– A csongrádiakkal mondhatni csak edzőmeccset játszottunk, de ezt nem mondtuk el a gyerekeknek, hogy úgy tűnjön, mintha éles lenne a mérkőzés. Noha 8–7-re nyertek, főleg amiatt, hogy egy jó kezdést követően két játékosunkat is egymás után kipontozták, így ők lettek forrban.

Galéria

A Szeged ellen kicsit nehezebben kezdtünk, abból kifolyólag, hogy a Csongrád ellen elfáradtunk. Majd azt követően szépen felőröltük őket, és negyedről-negyedre egyre biztosabbá vált a vezetésünk, úgyhogy a végére már a cseréket is tudtuk játszatni. Meg voltam velük elégedve.

A vasárnapi, szentesi meccs eleje szintén egy picit szorosabb és nehezebb volt, de az olló hamar kinyílt, a második negyed közepétől már magabiztosabban tudtak játszani a gyerekek, szép megoldásokat hoztak – viszontláttam azokat a dolgokat, amiket az edzéseken gyakorlunk, és még olyat is, amit még nem szoktam meg náluk.

– Lassan minden meccsen besárgulsz… Most azonban elfogyott a sárga lap? Mi volt a baja a bírónak?

– 50 éves vagyok. (nevet; én is) A szentesi derbi második negyedében önhibámból kifolyólag állítottak ki; így azon és a következő meccsen már nem ülhettem a kispadra… Ahogy azonban mondtam, a gyerekek nagyon ügyesen feltalálták magukat.

***

Such – Korcsok N., Szatmári L., Bazsó, Szathmáry Zs., Zimbran, Pónya O. Cs.: Földi, Krizsán, Rácz, Csüllög, Pallag, Nagy Á., Laurinyecz, Bánszki. Edző: Csabai Zoltán.