Szűcs Csaba, karnagyként tevékenykedett hosszú évekig a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekarban. Ma már nem ott nem láthatjuk, de a zene most is a mindene, jelenleg is muzsika kedvelő növendékeket tanít a Békéscsabai Bartók Béla Zeneiskolában.
- A Körösparti Vasutas Fúvószenekar karmestere volt. Mesélne az ott eltöltött éveiről?
– Mintegy tíz évig vezettem a fúvószenekart. Két zenekar fúziójából, a Körösparti Junior Fúvósokból és a Vasutas Fúvószenekarból alakult meg. Nagyon szerettem benne, hogy fiatalok, idősek, amatőrök, profik, akik a városban a fúvószenét kedvelik és szeretik játszani, azok mind ott gyűltek egybe.
- Mikor kezdett el vonzódni a zenéhez?
– Gyakorlatilag már pici gyermekkoromban. Nem teltek el olyan hétvégék, amikor autóba ne ültünk volna és a szüleink nem énekeltek volna. Bár ők nem zenész emberek, de szép hangjuk van, úgyhogy a korunknak megfelelő dalokat énekeltük mi is. Zenei általános iskolába kerültem, ahol a rézfúvós hangszerek közül a harsonát választottam. Amikor eljött a nyolcadik év akkor kérdezték, hogy lenne-e kedvem zenei pályára menni, mert úgy tűnt, hogy ez a hivatás való nekem. Ezután Szegedre kerültem zeneművészeti szakközépiskolába, majd ott végeztem a főiskolai, egyetemi tanulmányaimat is.
- Mi az a munkájában, amit a legjobban szeret?
– Harsonázni! Játszani a hangszeremen és tulajdonképpen az elején így is fogtam hozzá ehhez a feladathoz, vagyis én mindig harsonásnak készültem. Most is nap, mint nap gyakorlok, két okból: mert egyszerűen ez a hobbim és kedvenc időtöltésem, másrészt nem lehetne a gyerekeknek bemutatni egy-egy művet, ha az ember nem játszana maga is. Azon kívül a tanítványok igénylik is azt, hogy ilyen módon is átadjam nekik a tudnivalókat.
- Mit szeret a szabadidejében csinálni?
– Az egyik legnagyobb hobbim a harsonával való foglalatosság, az, amikor én magam játszhatok. Most is játszom a színházban és a Csaba Big Bandben, ez az egyik legkedvesebb időtöltés számomra. Ezen kívül imádok kerékpározni és a feleségemmel szívesen kirándulunk, járunk a természetben is.
- Milyen a jövőbeli tervei vannak?
– Elsősorban a tanításra szeretnék koncentrálni, minél több gyermeknek, akit érdekel, szeretném megtanítani a hangszeren való játékot, illetve azt, hogy önmagát, mint előadóművészt, hogyan tudja kifejezni a zenén keresztül, milyen módon szólaltatja meg a hangszeren az adott zeneművet.
Kora Éva Robertina
