A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület városismereti szabadegyetemet szervezett általános és középiskolás diákoknak Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából. A helytörténeti sorozat harmadik előadása a jobbágyok adózásáról és az ehhez szorosan kötődő örökváltság szerződésről szólt. Azok a fiatalok, akik a sorozat végén helyesen kitöltve leadják azt a munkafüzetet, amelyet az első előadáson kaptak, részt vehetnek az idei városismereti vetélkedőn.
A nyolcadik osztályos Nagy Bálint szerint sok érdekességet lehet hallani Békéscsaba történetéről ezeken az előadásokon.
– Korábban is lényegesnek tartottam a helytörténeti előadásokat, már két éve járok városismereti versenyre. Szerintem fontos, hogy csabai polgárként ismerjük a város történelmét is - mondta Nagy Bálint, a Petőfi utcai Általános Iskolai 8. osztályos diákja.
A Békéscsaba három évszázada városismereti szabadegyetem harmadik előadásán a 18-19. század fordulóján élő jobbágyok adóterheiről, a jobbágyvilág megszűnéséről, az örökváltságról tartott előadást a Munkácsy Mihály Múzeumban Ugrai Gábor, a városvédő egyesület elnökségi tagja.
– Fontosnak tartom, hogy a történelembe mindig beletegyük a helytörténetet. Ha elmondom általánosságban, hogy az őseink adót, kilencedet, és tizedet fizetnek, valamint robotoltak, az nem olyan izgalmas. De ha azt mondom, hogy a ti őseitek ennyi kappant fizettek, ennyi meg ennyi tojást kellett átadniuk, és megváltották magukat, mert úgy gondolták, hogy ez a jövő – akkor át lehet adni ezt a tudást nekik - emelte ki Ugrai Gábor.
A békéscsabai jobbágyok összefogtak, és kiváltották magukat a földesúri és királyi adók alól. Az így megmaradt bevételekből épült fel többek között a városháza, a színház és a Vigadó, valamint a Fiume szálló épülete is. A helytörténeti sorozat következő előadásán az 1848-49-es szabadságharc eseményeiről lesz szó február 14-én.
