A napjainkban Békéscsaba VIII. kerületére, Gerlára látogatók, leginkább a Wenckheim család hajdani kastélyára és annak parkjára kiváncsiak. Azonban jó tudni, hogy Gerla történelmében egy középkori apátság is fontos szerepet játszott. A föld felszíne fölött sajnos nem maradt meg, pedig Békés megye egyik legjelentősebb Árpád-kori épülete állhatott az egykori Gerlán. A gerlai apátság korai története a 13. századba vezet, IV. Béla király idejébe. Régészek is végeztek feltárásokat Gerlán: Bálint Alajos, Kovalovszki Júlia és Jankovich B. Dénes munkáját említhetjük. Jankovich eredményei alapján elmondható: a hajdani apátságnak kéttornyú, háromhajós temploma volt, 34 méter hosszú és 15 méter széles volt. Nem tudjuk biztosan, melyik szerzetesrend tagjai éltek itt, de feltételezhető, hogy Szent Benedek rendje, vagyis a bencések, akik az „imádkozzál és dolgozzál” (ora et labora) jelszó alapján rendezték be életüket.
Dr. Halmágyi Miklós kérdésünkre elmondta: a gerlai apátság történetét azért fontos megőrízni, elevenen tartani, mert Békéscsabának szinte egyetlen középkori emlékéről, leletéről beszélünk, amely közvetlen kapcsolatot teremt és tart a vármegye majd 800 évvel ezelőtti történéseivel.
Az előadás előtt Ugrai Gábor egesületi elnök közöntötte az új évben összegyült egyesületi tagságot. A 2024-es programok ismertetése mellett kiosztotta a Békéscsaba Városvédő és Városszépítő Egyesület naptárnoteszeit, a város jeles eseményeinek hónapokra lebontott jegyzékével.
Galéria
