Egy esztendő az ember életében is jelentős, de rövid idő. B.-Csaba életében 1880 egy mondhatni, természeti csapások nélküli, sikeres év volt.
Lepény Pál két éve töltötte be bírói posztját. Jogszabályokban segítője, Szemián Sámuel volt, aki értette a dolgát.
A lakosság létszáma 32 616 főre növekedett, ezzel Csaba a vármegye legnépesebb települése és fontos vasúti csomópontja lett.
Az evangélikus nagytemplom jelképként magasodott már akkor is Csaba felett. Szeberényi Gusztávval püspöki székhelyű volt a település, melynek girbe-görbe utcái Sztraka Ernő mérnöknek köszönhetően kiegyenesedtek.
A házak többnyire már téglából épültek. Látványos épület volt a kőszínház, a színészet otthona, és vigardája, a bálok helyszíne. Két nyomda működött itt 1880-ban, a Békésmegyei Közlönyt ekkor Takács Árpád nyomtatta.
A dr. Réthy Pál orvos alapította, 19 ágyas közkórházban Réthy segítői dr. Bende Albert és dr. Reisz Miksa orvosok voltak. A gyógyszerellátást két patika biztosította.
A csabai Körösön már 3 híd ívelt át. A főútja kövezett volt és az állomásig vezetett, ahonnan bérkocsik és lófogatú omnibusz közlekedett a központba.
A határban 480 hold szőlőt műveltek, nagyobbrészt Jaminában. A csabai tehéncsordákat 3 legelőre hajtották ki naponta.
Csaba kézműves szövészete országos hírű volt, Rosenthal Márton emeletes gőzmalma pedig ipari szintű. A céhekből kivált iparosokat a megalakult Általános Iparosok Társulata fogta össze. A tűzesetek megelőzését tűzőrség vigyázta 3 toronyőrrel. Megalakult és működött a Magyar Vöröskereszt helyi szervezete és a Békésmegyei Gazdasági Egylet.
A vendéglátás, szórakozás lehetőségét a Fiume étterem, a Zöldfa és több vendéglő biztosította, és voltak cukrászdák süteményekkel, fagylaltokkal.
B.-Csaba szépen haladt a rendezett tanácsú várossá alakulás felé. 1880 szilvesztere a jókedvé és vigasságé, a bizakodásé volt. Az emberek éjfélkor kimentek az udvarra, az utcára, amikor a havas, hideg éjszakában a toronyóra elkongatta a tizenkettőt. Az érchangok zúgtak-búgtak, hangjuk, mint a köd szétterült Csaba felett. Az emberek elérzékenyültek – mintha egy egészen új világ mezejére léptek volna, s az éjjeli sötétségben mondogatták egymásnak: Šťastný nový rok! Boldog új évet, boldog 1891-et!
Gécs Béla
