Békéscsaba anno: Példa nélküli emberbaráti adomány

2019. szeptember 1. 14:09 | behir

Nem mindennapi történet egy község életében, hogy jótékony, emberbaráti célú, nagy értékű adomány birtokosa lesz. Ez pedig megtörtént több mint száz éve.

Urszinyi Dezsőné született Molnár Julianna 1905-ben elhunyt férje halála után, elhagyva a csabai „körösparti” nagy házát, Gerendás pusztai, 300 holdas birtokukra vonult el házvezetőnőjével. Egyedül maradva elkezdte megfogalmazni végrendeletét, szerette volna, hogy vagyona jótékony és emberbaráti célt szolgáljon – másrészt hogy férje és a maga emlékét is örök időkre fenntartsa.

Molnár Julianna életének 65 évében, 1914. augusztus 17-én hunyt el. Nagy részvéttel helyezték el koporsóját az evangélikus felsővégi temetőben lévő családi kriptába. Végrendeletéről 1916. január 20-án a Békés című lap adott hírt. Molnár Julianna házvezetőjének, Penyaska Teréznek az ápolásért 10 ezer koronát hagyott, és elrendelte, hogy a házban lakhat élete végéig. Testvéreinek: Penyaska Pálnak és Máriának személyenként 2500 koronát adományozott. Összes ingó és ingatlan vagyonát viszont a házában létesítendő községi árvaház céljaira hagyta. Kikötése az volt, hogy a ház homlokzatán ez szerepeljen „Urszinyi Dezső és neje Molnár Júlia (községi vagy városi) árvaház”. A vagyon leltári értéke, a terhek levonása után 114 247 koronát tett ki. Az árvaházi vagyon kezelése Békéscsabát illette. A végrendeleti alapszabályt a képviselő-testület elfogadta, az ingatlanokat a község nevére írták át 1915-ben.

Aztán mégis hadikölcsön jegyzés lett az Urszinyi-föld eladásának árából. Jött a várossá alakulás időszaka, az új polgármester Berthóty István pedig beköltözött az üres Urszinyi házba. Bejöttek a románok, bővült a városháza, de az árvaház ügye szóba sem került. 1929-ben vetette fel a Békésmegyei Közlöny: „Egy évtizede vége a háborúnak, a háborús árvák is felnőttek már, az árvaház nem épült fel. A föld ára elveszett a hadikölcsönnel. A ház üresen áll várja az új polgármestert”.

Ez évben volt egy közgyűlési határozat arról, hogy az árvaházat a régi vásártéren fogja a város felépíteni. 1935-ben pedig az a döntés született, hogy a város a birtokában lévő 85 ezer pengőt ingatlanba fekteti, de az árvaháznak egy éven belül meg kell nyílnia. 1939-ben az a hír röppent fel, hogy a Dobozi út mellett, 120 ezer pengő költséggel épül fel az Urszinyi árvaház. Ez volt az utolsó ilyen hír. A szép épület a homlokzatát megőrizve, 1949-től könyvtárként szolgál.

Molnár Júlia nyugodt lélekkel távozott a földi világból, elrendelte javai sorsát. Nevük sosem került a házak homlokzatára, de az utókor, ha századnyi idő múltával is, megörökítheti nevüket az épület falán.

Gécs Béla

További programok »

Kultúra

Tizennyolc hazai énekes közös dallal állított emléket Fábián Julinak

Fábián Juli édesanyja a napokban osztotta meg Facebook oldalán Juli egyik gyermekkori levelét, amelyet az énekesnő 10-11 éves korában írhatott. Ez a néhány sor adott ihletet a közös dal szerzőjének, Szepesi Mátyásnak, aki zenészként és menedzserként is aktívan jelen volt Juli életében.
06:39
FEL