Ős Lajos 1910 januárjában szabadalmaztatta új rendszerű repülőgépe tervét, melyet a Magyar Aero Klub elnöksége is kivitelezésre javasolt. Ős Fikker Károly lakatosmestert kérte fel repülőépítő munkára. Fikker a Tátra (ma Knézich) utcai házának műhelyében, 1909 telén kezdte nagy szakértelemmel és lelkesedéssel a munkát. Ős Lajos gépe úgy készült, hogy nekifutás helyett, a centrifugális erő hatására helyből emelkedjen fel.
A gép két, 5 méter hosszú szárnnyal rendelkezett, ezek végén fa propellercsavarokkal. Az Anzáni-féle, 25 lóerős motor emelte fel a gépet. A hajtómű felett kapott helyet a benzin- és olajtartály, a motor erőátvitel útján láncokkal volt összekötve a szárny két végével. Mikor a motor működni kezdett, a csavarok nagy sebességgel forogtak és körforgásba hozták a gép felső részén a szárnyakat, ekkor emelte a magasba a levegő a gépet. Az ülés a gép közepén a motor alatt volt, ez egyedülállónak számított.
1910 júniusára a gép elkészült, súlya 200 kg volt, a teherbíró képessége ugyanannyi. A gépet az első felszállásra szeptemberben szállították ki a jaminai Such-Wagner téglagyár területén lévő szabad térségre. Szeptember 10-én délután történt meg az első felszállási kisérlet. Nem hirdették meg, mégis sok nézője akadt. „Ős Lajos működésbe hozta a motort – írta másnap a Békésmegyei Közlöny –, amely után nagy berregéssel forogni kezdtek a légcsavarok és velük az egész szárny is. Még csak felényi erővel működött a motor, máris észre lehetett venni a gép emelkedését fél méternél magasabbra. Majd nagy csattanás hallatszott. Az egyik lánc mintegy 15 méterre kirepült a vezetékcsőből.”
Ős Lajos csavarrepülőgépe mutatós konstrukciónak számított a 20. század elején. A sikertelen kísérlet után Ős az aviatika történetében korszakos találmányát, szabadalmát, anyagi eszközök hiányában nem tudta megfelelően kihasználni és értékesíteni. Banki munkájának élt és több egyesületnél viselt tisztséget, köztisztelet övezte.
- október 27-én öngyilkos lett, 59 évet élt. Emléke méltatlanul feledésbe merült.
Gécs Béla
