Igényként jelent meg már 1917-ben a konzervgyár létesítése Csabán, de nem sikerült megvalósítani. Félszázad múltával ugrásszerűen megnövekedett a tartósítóipar létrehozásának igénye Békéscsabán, hisz az alapanyagok nagyüzemi termelésére a környéken igen jók adottságok voltak.
A Békéscsabai Konzervgyárat ötvenöt éve, 1962. január 1-jei hatállyal alapította az élelmezésügyi miniszter, figyelemmel a tartósítóipar termékei iránti keresletre. Az új gyár építéséhez az Északi Ipartelepen, a város peremén, a volt Martincsek-bőrgyár és az ÁRHS-raktára álltak rendelkezésre. Az építést a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat két ütemben kivitelezte. Az első ütem befejezése az év júniusára, a zöldborsó feldolgozásának indulására készült el. Meglett hozzá a szükséges nyersanyag is, a megkötött szerződések alapján, 2270 holdon termesztettek zöldség- és főzelékfélét a gyárnak, ebből az 1500 vagonnyi nyersáruból aztán 1000 vagonnyi készárut gyártottak.
A vállalatvezetés, Zelenyánszki György igazgató, Kardos Ernő főmérnök és Fetter József gyártásvezető, valamint a műszaki személyzet alaposan felkészült az üzem indítására. Az induláskor 1200, majd később mintegy 2000 munkás dolgozott az új iparágban, az utánpótlást biztosító fiatalok pedig a Pósteleki Konzervgyárban tanulták a szakmát. Az üzemszerű folyamatos gyártás zavartalan biztosítása érdekében szükség volt stabil szak- és betanított munkásgárda kialakítására. Az oktatás, az állandó továbbképzés is az új gyár feladatai között szerepelt a második beruházási ütem megvalósításával egy időben. A konzervgyártó új üzemcsarnokát 1966. április 29-én adták át a város peremén.
Gécs Béla
