Csaba falu első bírója Bánszki György volt, akit valószínű a helyi kamara nevezett ki. Azután választói jogot csak a „fekvő javakkal” (házzal, földdel) rendelkezők kaptak. A bírót 1721-től közfelkiáltással vagy a téli kucsmák feldobásával szavazták meg, ahogy a jegyzőt és az elöljáróság tagjait is.
A forradalom eredményeként – az elöljáróság lemondása után – tisztújításra került sor, ahol Urszinyi Andor ügyvédet választották főbírónak, a népgyűlés pedig közfelkiáltással Szinovicz Lajost választotta a rendezett tanácsú város első polgármesterévé. Az elbukott szabadságharc után Csabát visszaminősítették községgé.
Az új városháza felépítése után a választás helyszíne az emeleti tanácsterem lett, ahol a választók az asztalokhoz járulva, szavazói listára írták fel annak a nevét, akire szavaztak. Így történt a szavazás az országgyűlési választásokon is.
Az 1905. évi országgyűlési választáskor szavazati jogot csak a 10 forint feletti egyenes államadót fizetők, a legalább negyed telek birtokosai és az értelmiségiek kaptak. Először az indulók – dr. Zsilinszky Mihály, Áchim L. András és dr. Barabás Béla – egyike sem kapta meg az abszolút többséget, ezért pótválasztásra került sor.
Dr. Zsilinszky hívei a Fiume előtt gyülekezve, víg rigmusokat és hazafias dalokat énekelve várták a szavazást. Áchim L. András és a Néppárt elnökének hívei Jaminából húsz hintóval, szekerekkel, kortesnótákat skandálva vonultak a Kossuth térig, ahol vidáman várták a szavazás kezdetét. A szavazás hat bizottság előtt zajlott a városházán. A választók 20-20 fős csoportokban járultak a bizottság elé, s ott nevük aláírásával szavaztak jelöltjükre. Végül Áchim L. András győzött dr. Zsilinszky ellen. Öt évvel később, szintén pótválasztáson lett országgyűlési képviselő Áchim.
Békéscsaba várossá alakulása után, a városi képviselő-testületi választáson, először hat szavazókörzetben választottak titkos szavazással 10-10 rendes képviselőt, a póttagok száma pedig 3-3 volt körzetenként. 1925-ben már tíz választókerületben szavazhattak a csabaiak. A Horthy korszak utolsó városi választásán, 1939-ben, a tíz körzetben 4 és 3 rendes tag, 4-4 póttag választására került sor.
Gécs Béla
