Városunk a történetének háromszázadik évébe lépett. A történelmi Csaba újratelepítésének jeles dátuma Harruckern János György báró nevéhez fűződik. A nevezetes esztendő lehetőséget ad arra is, hogy felidézzünk néhány eseményt Csaba régmúltjából.
Most például az 1773-74-es esztendőből ragadunk ki pár érdekességet. Ekkor az egyre erősödő település Békés vármegye legnépesebb községévé vált. Ez Sipiczky Jakab bíró és Masnitius János Tóbiás jegyző idejében történ. A jegyző nevezetes személyiség volt, elsőként ő vezette be a hivatalos jegyzőkönyv vezetést 1768-ban. Masnitius a régi latin üdvözlettel – Lectori Salutem – azaz „Üdv az Olvasónak” mondattal nyitotta meg a merített lapokból összeállított, és juhbőrbe kötött protokollumot. Az első borító lapjára ezt kalligrafálta: PROTOCOLLUM CSABAENSAE ANNI 1768”.
Sipiczky Jakab bírósága első évéből érdekes statisztikai adat maradt meg a régi Csabáról. Az 1773-as évi megyei összeírás számadatai szerint akkoriban Csabán 651 földes gazda, továbbá 242 zsellér élt. Az állatállomány 1630 igásökör, 2841 tehén, 3036 ló, 1526 sertés és 6894 juh volt. Az összeírás 906 lakóházat mutatott ki, míg a megművelt szántóföld 5881 katasztrális holdat tett ki. A falu területén abban az időben 76 iparos és 2 kereskedő élt. Ami az adózást illeti, ebben is Csaba vezetett a megyében, éppen úgy, mint az előbbiekben. Házadója ugyanis 1179,49 forint, hadiadója pedig 4082,85 forint volt. A környéken elszaporodott farkasok irtását még 1736-ban törvényesen rendelték el, és minden községre kivetették a farkasbőr adót. Csaba Sipiczky bíró ideje alatt 6 farkasfejet volt köteles beszolgáltatni. Minden beszolgáltatott farkasbőrért 1 forint járt, ám ha nem adták le a bőrt, 12 forint volt a bírság.
A kártékony madarakra vonatkozólag is hasonló rendelet volt. Eszerint Csabának be kellett szolgáltatnia 4008 varjút és csókát, valamint 12 024 verebet. Hasonló rendelkezések Csaba mellett Békés, Szarvas, Orosháza településeken is éltek.
Sipiczky Jakab három éven át tartotta kezében a bírói ezüstös pálcát. A csabai evangélikus gyülekezett létszáma ez idő tájt 800 főre növekedett. Gyurcsek János és Drozdik Sámuel vezetőségével oldalszárny kiépítésével, kereszthajóval bővítették a templomot, s eléje fából haranglábat állítottak. A barokk oltárt Pestről hozatott faszobrokkal díszítették. A fentiek a 245 évvel ezelőtti krónikából ismertek.
Gécs Béla
