Békéscsaba anno: A csabai lóvonatú vasút terve

2020. április 13. 14:15 | behir.hu

A lóvonatú vasutak Európában az 1820-as évektől közlekedtek, főképpen Olaszországban és Spanyolországban voltak népszerűek. Pályájuk hossza meghaladta a 4000 km-t. Hazánkban, Pest és Kőbánya között 1827-ben, később Aradon, Pozsonyban és Temesváron pedig 1868-tól közlekedtek. B.-Csabán 1886 vége felé egy magántársaság javasolta létrehozását, forgalomba állítását.

Csabán ez időben, Zsíros Mihály bíróságának befejező időszakában a helyi közlekedést 30 bérkocsi és egy lóvontatású omnibusz szolgálta.

1886 decemberében Vidovszky  János és Társai kérvényezték a helyi közlekedést szolgáló lóvonatú vasút létesítését az elöljáróságtól. A B.-Csabai képviselő testület december 13-ai gyűlésének fő tárgya ez lett. A kérelmezők 60 éves időtartamra kérték volna az engedélyt a vasútra, amely a vasútállomástól kiindulva, a Vasút utcán és a Körös hídján át a Rosenthal  gőzmalomig járt volna.

A közgyűlés az engedélyt megadta azzal a feltétellel, hogy "annak összes szerelvényei a pályavonattal együtt 60 év múlva a város tulajdonába bocsájtatnak. Köteles a társulat a hatóság előírt szabályait betartani és egy év alatt a vasutat kiépíteni, forgalomba helyezni."

A lóvonatú vasút ügyéről a lakosság a Békésmegyei Közlönyből értesült. A 3170 méteres pálya bekerülési költségét 35 ezer forintra kalkulálták. A lóvasutat alapító 21 tagú bizottság, pénzbeszerzés céljából, 400 db részvényt bocsátott ki, 100-100 Ft-os névértékkel. A részvényjegyzés azonban nem hozta meg az elvártakat. A lóvasút ügye csak terv maradt.

Talán későn vetődött fel az ötlet, hisz a technikai fejlődés, a motorizáció megjelenése közel volt. Tizenhét év múlva, 1903-ban kiépült az Alföldi Gazdasági Vasút Csaba és Békés közötti szakasza. Megindult az Andrássy úton a Kossuth térig csilingelő motorkocsi. A hajdani lóvonatú vasút ügye elfelejtődött, most 134 év távlatából idéztük fel történetét.

Gécs Béla

 

További programok »

FEL