Csabán ez időben, Zsíros Mihály bíróságának befejező időszakában a helyi közlekedést 30 bérkocsi és egy lóvontatású omnibusz szolgálta.
1886 decemberében Vidovszky János és Társai kérvényezték a helyi közlekedést szolgáló lóvonatú vasút létesítését az elöljáróságtól. A B.-Csabai képviselő testület december 13-ai gyűlésének fő tárgya ez lett. A kérelmezők 60 éves időtartamra kérték volna az engedélyt a vasútra, amely a vasútállomástól kiindulva, a Vasút utcán és a Körös hídján át a Rosenthal gőzmalomig járt volna.
A közgyűlés az engedélyt megadta azzal a feltétellel, hogy "annak összes szerelvényei a pályavonattal együtt 60 év múlva a város tulajdonába bocsájtatnak. Köteles a társulat a hatóság előírt szabályait betartani és egy év alatt a vasutat kiépíteni, forgalomba helyezni."
A lóvonatú vasút ügyéről a lakosság a Békésmegyei Közlönyből értesült. A 3170 méteres pálya bekerülési költségét 35 ezer forintra kalkulálták. A lóvasutat alapító 21 tagú bizottság, pénzbeszerzés céljából, 400 db részvényt bocsátott ki, 100-100 Ft-os névértékkel. A részvényjegyzés azonban nem hozta meg az elvártakat. A lóvasút ügye csak terv maradt.
Talán későn vetődött fel az ötlet, hisz a technikai fejlődés, a motorizáció megjelenése közel volt. Tizenhét év múlva, 1903-ban kiépült az Alföldi Gazdasági Vasút Csaba és Békés közötti szakasza. Megindult az Andrássy úton a Kossuth térig csilingelő motorkocsi. A hajdani lóvonatú vasút ügye elfelejtődött, most 134 év távlatából idéztük fel történetét.
Gécs Béla
