Az újság írásából az is kiderült, hogy mi vár a nézőkre: a közönség soraiból kiválasztott embereken különböző kísérleteket hajt végre: elfelejtik a nevüket, nem tudnak ötnél tovább számolni, egy üveg víztől jókedve lesz; majd „a közönség által feladott sokszor nagyon mulatságos feladatokat néhány perc alatt a mester ügyességgel oldja meg”.
A csabai közönség is lázba jött, hiszen az előadásra szóló jegyek nagyrésze már elővételben elkelt. Augusztus 17-én egy mesterrel több lett Békéscsabán, hiszen megérkezett Lax úr „titkárja-médiuma és pénztárosnője kíséretében” és első útja a Körösvidék szerkesztőségébe vezetett. Itt egy hosszabb beszélgetés keretében bemutatta a különböző professzorok róla szóló elismerő nyilatkozatait, majd beszámolt arról, hogy „ősszel Budapesten a fasorban megnyitom gyógyintézetemet ahol kizárólag szuggesztióval fogom a gyógykezelési végezni”.
Augusztus 19-én a csabai színházban különleges élményben lehetett része a szerencséseknek, akik „bámulattal párosult gyönyörrel szemlélték a mester szebbnél-szebb mutatványait”. A csabai újságból nem derült ki, hogy milyen számokat láthatott a nagyérdemű, de más vidéki lapok részletesen beszámoltak a náluk zajló „csodáról” és feltételezhetjük, hogy ezeket őseink is láthatták.
Az Egri Népújságban jelent meg az egyik legizgalmasabb mutatványa: „Lax mester ugyanis elhatározta,, hogy hypnotikus erejével kinyomozza a titokzatos kabáttolvajt és a Hangya tolvajait. Az illető tolvaj urak mindenesetre helyesen teszik, ha megmentik magokat egy súlyos lelkiismereti problémától és önként jelentkeznek a rendőrségen, miután tettük holt bizonyossággal napfényre fog derülni”.
A következő számot talán nem várta mindenki oly lelkesen: „Lax mester továbbá kideríti a hallgatóság férfi és női tagjai közt fenállott és fen- álló szimpátiákat. Megnyugtatásul közölhetjük, hogy a mester csak azon esetben nyilatkozik, midőn az érdekelteknek még nincs vagy már nincs veszteni valójuk”.
A csabai közönség egy része azonban nem vette komolyan a mester előadását, erről a Körösvidék így írt: „Végtelenül kellemetlenül hatott azonban a jelenvoltak egy részének neveletlen magatartása, mely a kísérletek sikerét hátrányosan befolyásolta és nagy mértékben nehezítette meg a csodálatra méltó mester munkáját”.