Jó kedélyű, mosolygós, bizakodó, nyitott a világra, pár nap múlva 91 éves lesz, és minden nap dolgozik, hajtja az alkotni akarás. Banner Zoltán – aki a művészet több területén dolgozta és dolgozza ki eszményi ideáljait, érti és érteti meg az alkotók gondolkodását a világról, faragja a szavakat.
– Amikor egyetemista voltam, gondolnom kellett arra, hogy milyen pályát fogok választani. Akkoriban kezdtem el írni különböző művészeti jelenségekről. És elhatároztam, hogy művészettörténész leszek. Tehát kikapcsoltam a szépirodalmat, de a szépirodalmi nyelvet használtam a művészeti írásaimban, ami egész életemben megmaradt – fogalmazott.
Banner Zoltán számos rangos díj birtokosa, munkájával kiérdemelte a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztet, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, de megkapta a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést is. Mint vallja: munkásságának alap ideológiája, hogy szívvel-lélekkel végezze a rábízott missziót.
– Ez sikerült, de ez nem öncélú dolog. Én azt szerettem volna minden pályámon, hogy az embereket meggyőzzem arról: önmaguk művelése, önmaguk tisztítása, alkalmassá tétele a szép, jó és igaz befogadására a legfőbb emberi kötelesség – mondta Banner Zoltán.
Banner Zoltánnal a 7.Tv következő, Művészbejáró című magazinjában, július 11-én a Magyar Művészeti Akadémia által neki ítélt Művészeti Írói Díjáról és ars poétikájáról beszélgetünk.
-400x225.jpg)
