Az ülés az új dohányzás?

2017. június 25. 14:16 | behir.hu

A mozgásszegény életmód és a többórás ülés veszélyeire egyre többször hívják fel a figyelmet, de a helyzet nem sokat változott. Sőt, az európaiak az elmúlt tíz évben egy órával többet ülnek naponta, mint korábban. A sok ülés elhízáshoz és számtalan ezzel összefüggésbe hozható betegség kialakulásához vezethet. Romlik a koncentráció és a teljesítőképesség is. A helytelen testtartás pedig az életminőséget jelentősen rontó mozgásszervi megbetegedések és a munkából való tartós kiesés okozója lehet. Pedig a megoldás viszonylag egyszerű, néha fel kéne állnunk az egészségünkért.

A Fellowes Brands nemzetközi adatai szerint Európában az irodai dolgozók átlagosan napi 7 órát ülnek számítógép előtt az irodákban. Minden harmadik olyan betegségben szenved, ami összefüggésbe hozható a hosszantartó ülő munkával. 32%-uknál előfordult már, hogy emiatt több mint két hétre kiesett a munkából. Ez 73 milliárd euró költséget rótt az európai államháztartásokra.

Ehhez képest egy átlagos napunk úgy néz ki, hogy általában 8 órát alszunk, 7,5 órát dolgozunk a munkahelyen, otthon 3 órát olvasunk vagy tévét nézünk, persze ülve vagy fekve. Ezen felül legalább még 1 órát ülünk étkezés közben és a közlekedési eszközökön is inkább lehuppanunk állás helyett, nem beszélve az autózásról. Ezzel szemben nagyjából mindössze 3 órát töltünk állással vagy valamilyen mozgással.

 

 

Ülni, vagy állni?

Röviden: a legjobb váltogatni a kettőt. A hosszú ülés ugyanis megemeli a vércukorszintet, növeli a testsúlyt, a vérnyomást és a depressziós, stresszes tüneteket is fokozhatja. Az állás ezzel szemben gyorsítja a véráramlást és az anyagcsere folyamatokat, növeli a koncentrációt, energikusabbá és produktívabbá tesz. A fél óránál hosszabb állás azonban az alsó háti szakasz, a derék fájdalmát is okozhatja, ezért ideális esetben 30 percnél nem kéne tovább egy helyben topogni.

Akkor tennénk a legtöbbet magunkért, ha a 8 órás munkaidőből legalább kettőt állva töltenénk, ami akár a munkaidő feléig is felmehet. Ezeket az időszakokat is érdemes néha könnyű mozgással megszakítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy óránként 15-20 perces ülés után 5-10 percet állva kellene dolgoznunk.

 

 

Néhány tipp:

Sétáljon telefonálás közben, lift helyett pedig használjon lépcsőt. Tárgyalásokon inkább állva prezentáljon. Hazafelé ne ülljön le a buszmegállóban, sőt, ha teheti, sétáljon legalább egy megállónyit. Néha nyújtózkodjon és mozgassa át magát az íróasztalnál. Tartson rendszeresen szüneteket és sétáljon egy kicsit, ebéd szünetben érdemes például a szabad levegőre menni. E-mail vagy telefon helyett inkább menjen oda kollégájához. Munkaadónak és munkavállalónak egyaránt fontos a megfelelő irodai környezet, mert ez nem csak az egészségünknek, de a munka minőségének is kedvez, csökkenti a táppénzes órák számát, illetve a munkaerőhiánnyal vagy nagy fluktuációval küzdő cégeknél növelheti a lojalitást.

Ilyen, a helyes testtartást elősegítő ergonómiai eszközök például a csukló-, láb-, hát- vagy deréktámasz, a monitor és laptop állvány vagy egy olyan ülő-álló munkaállomás, amelynek köszönhetően bármikor állva folytathatjuk a munkánkat – olvasható a Fellowes Brands közleményében.

 

Forrás: Piac&Profit

További programok »

Itthon

Csepregi András is kiérdemelte az új Göncz Árpádné-díjat

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencián, idén először két kivételes szakember, Csepregi András és Jakubinyi László vehette át a rangos Göncz Árpádné-díjat, amelyet a fogyatékos személyek támogatása érdekében végzett példaértékű munkájukért kaptak.
18:48
FEL