A 615 szavazattal, 24 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők hangsúlyozták: mivel a halálos kimenetelű balesetek 30 százalékánál kulcsszerepet játszik a gyorshajtás, a járművek biztonságos sebességszintje legfeljebb 30 kilométer/óra lenne a lakott területeken és ott, ahol sok a gyalogos és a kerékpáros. Az EP emellett minden országban zéró toleranciát vezetne be a sofőrök alkoholfogyasztásával kapcsolatban, ugyanis - mint írták - a halálos közlekedési balesetek negyedénél az alkohol is szerepet játszik.
A képviselők olyan, biztonságos vezetési mód kötelező beállítását javasolták a mobil- és elektronikus eszközökbe, amelyek a várakozások szerint korlátoznák a vezetők figyelmét elvonó üzeneteket. Emellett adókedvezményekkel és biztosítási konstrukciókkal támogatnák a legmagasabb biztonsági normáknak megfelelő járművek vásárlását és használatát. Véleményük szerint több, a közúti biztonságra és baleseti gócpontokra fókuszáló beruházásra van szükség. Ezzel kapcsolatban felszólították a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan nemzeti közútbiztonsági alapokat, amelyek a közúti bírságokból befolyó összegeket közlekedésbiztonsági kezdeményezések megvalósítására fordítják.
Az állásfoglalás emlékeztetett: minden évben mintegy 22 700-an halnak meg, 120 ezren pedig súlyosan megsérülnek az Európai Unió útjain. A közúti balesetek halálozási arányának korábbi csökkenése leállt, ami azt jelenti, hogy az uniónak nem sikerült megvalósítani azt a célját, hogy 2010 és 2020 között a felére szorítsa le a halálos közlekedési balesetek számát. Azok ugyanis csak 36 százalékkal csökkentek.
A legutóbbi adatok szerint az utak továbbra is Svédországban a legbiztonságosabbak, egymillió lakosra 18 halálos baleset jut, míg 2020-ban Romániában jelentették a legmagasabb halálozási arányt, 85 halálos balesetet egymillió lakosra vetítve. Az uniós átlag 42 halálos baleset millió lakosonként. A magyar adat ennél valamivel magasabb, 46 halálesettel, de csökkenő tendenciát mutat - tették hozzá.
Forrás: MTI
